Trump az iráni helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy az ország vezetése már nemcsak a saját lakosságával szemben lépett fel erőszakosan, hanem egy olyan határt is átlépett, amely nem maradhat válasz nélkül. Az elnök szerint az Egyesült Államok hadserege és nemzetbiztonsági apparátusa több forgatókönyvet is vizsgál, és hamarosan döntés születhet arról, milyen irányba lép Washington. Trump hangsúlyozta: „a hadsereg ezt tanulmányozza, és több nagyon komoly lehetőséget is mérlegelünk”.

Az amerikai elnök egyértelmű figyelmeztetést is megfogalmazott: ha Irán amerikai katonai bázisokat vagy kereskedelmi létesítményeket támadna meg, akkor olyan válaszcsapások jönnének, „amilyeneket még soha nem tapasztaltak”. Trump szerint Teherán korábban azzal fenyegetőzött, hogy ilyen lépésekre kerülhet sor ha Washington beavatkozik, de az Egyesült Államok nem hagyja magát megfélemlíteni.
Trump arról is beszélt, hogy kapcsolatban áll iráni ellenzéki vezetőkkel, és azt is elárulta: Irán vezetése tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal a nukleáris programról. Az elnök szerint a megbeszélések előkészítése folyamatban van, és Teherán maga kereste meg Washingtont az egyeztetések miatt.
A nemzetközi sajtó értesülései szerint Trump az elmúlt napokban részletes tájékoztatást kapott különböző forgatókönyvekről, köztük olyan lehetőségekről is, amelyek nem katonai célpontokat érintenének Teheránban. Ugyanakkor az amerikai kormányzaton belül komoly aggodalmak is felmerültek, mivel egy katonai akció akár az iráni lakosság összezárását is kiválthatná a rezsim mögött, vagy eszkalációhoz vezethetne.
Washington ezért más nyomásgyakorlási eszközöket is mérlegel. Ezek között szerepelnek kibertámadások iráni állami és katonai rendszerek ellen, új szankciók bevezetése az iráni politikai elit, valamint az energia- és bankszektor ellen, továbbá annak vizsgálata is, hogy miként lehetne bővíteni az internetelérést az országban. A cél az, hogy az iráni tüntetések idején ne lehessen teljesen elzárni az információkat.
Iránban december végén robbantak ki a tiltakozások a nemzeti valuta leértékelődése miatt, amelyek rövid időn belül országos, kormányellenes megmozdulásokká váltak. Emberi jogi szervezetek szerint eddig legalább 544 ember vesztette életét az összecsapásokban, és több mint tízezer tüntetőt vettek őrizetbe. A hatóságok azóta is azt állítják, hogy kézben tartják a helyzetet, miközben az internetet és a mobilhálózatokat napokra lekapcsolták.
Az iráni vezetés mindeközben az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja a zavargások megszervezésével. Teherán szerint külső erők próbálják destabilizálni az országot, míg az ország legfelsőbb vezetői azt állítják: a tüntetők valójában Trump kedvében akarnak járni, aki szerintük nem törődik az iráni emberek sorsával.