Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Magyar kutatók egy olyan nemzetközi tudományos együttműködésben kapnak szerepet, amely az űrbeli környezet működésének mélyebb megértését célozza. Az űrkutatás területén ez a projekt új lehetőséget nyit arra, hogy hazai intézmények és mérnökök egy kiemelt európai misszió előkészítésében is meghatározó feladatot lássanak el.
Magyarország újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az űrkutatásban: a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakembereivel együttműködésben meghatározó szerepet vállalnak az Európai Űrügynökség (ESA) egyik kiemelt tudományos küldetésének, a Plasma Observatory (PMO) missziónak az előkészítésében. A kutatók célja az űridőjárás eddigi legrészletesebb feltérképezése és annak jobb megértése, hogy milyen folyamatok vezetnek az erős geomágneses viharok kialakulásához.
Fotó: Unsplash
Űrkutatás magyar közreműködéssel egy új ESA-misszióban
A Plasma Observatory küldetése a bolygóközi tér és a Föld körüli plazmakörnyezet, vagyis az ionizált részecskékből álló, dinamikus „űridőjárási” rendszer minden korábbinál jóval részletesebb vizsgálata. A misszió hét azonos felépítésű műholdat alkalmaz, amelyek formációban repülve olyan méréseket tesznek lehetővé, amelyekre eddig nem volt mód. A tervezett vizsgálatok kiterjednek többek között a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatásai során zajló részecskegyorsulási folyamatokra, az energiaátadás mechanizmusaira, valamint azokra az űridőjárási jelenségekre, amelyek kockázatot jelenthetnek a műholdakra, a kommunikációs rendszerekre és az elektromos hálózatra.
A PMO nemzetközi konzorciumának egyedüli hazai résztvevőjeként a magyar csapat feladata a misszió műszerrendszerének egyik kulcseleméhez kapcsolódik. A fedélzeti IMCA (Ion and Magnetic/Plasma Characterization Analyzer) berendezés a töltött részecskék és a mágneses-plazma kölcsönhatás pontos vizsgálatát végzi majd, ennek alacsony feszültségű tápellátását (LVPS, Low Voltage Power Supply) a HUN-REN FI és a BME közösen fejleszti. A komponens kritikus szerepet tölt be a műszer stabil és precíz működésében, és a tervek szerint mind a hét műhold fedélzetén helyet kap.
A projekt jelenleg a Phase A szakaszban, vagyis a részletes rendszertervezési fázisban tart, amikor kidolgozzák a küldetés tudományos és műszaki koncepciójának részleteit, felmérik a kockázatokat és pontosítják a műszerek felépítését. A magyar részvétel ESA PRODEX támogatással valósul meg. A PMO 2026-ban kaphat végleges jóváhagyást, az indítás pedig a 2030-as évek végén várható.
„A projekt első pillanatától kezdve élvezzük mind a magyar ESA-delegáció, mind az intézet vezetőségének a legteljesebb támogatását. Jelenleg intenzív ütemben dolgozunk, heti több alkalommal egyeztetünk a nemzetközi partnerekkel, miközben gőzerővel teljesítjük a követelményeket. A cél az, hogy a 2026-os Mission Selection Review idejére a PMO olyan készültségi szintre jusson, amely alapján a három jelölt közül kiválaszthatják. Az előkészítő munkában kulcsszerepe van a BME mérnökeinek, akik Szabó József vezetésével végzik a PMO-műholdak LVPS rendszerének tervezését, tesztelését és megépítését” – mondta Dr. Kis Árpád, a HUN-REN FI tudományos főmunkatársa, az Űrkutatás-Űrtechnológia kutatási egység vezetője, a műszer vezető társkutatója (Lead-CoI).
A HUN-REN FI kutatói kiemelik: a PMO előkészítésében való részvétel önmagában is komoly szakmai elismerés, amely jelzi, hogy a magyar kutatók és mérnökök tudása és tapasztalata a legmagasabb szintű európai űrkutatási projektekben is versenyképes. A misszió előkészítésében Dr. Lemperger István, a HUN-REN FI Geomágnesség-Geoelektromosság Kutatócsoportjának vezetője a tudományos aspektusok vizsgálatában vállal kiemelt szerepet.
A PMO-ban való részvétel a kutatók szerint egyszerre erősíti a hazai kutatóhelyek és egyetemek nemzetközi láthatóságát, fejleszti az űrmérnöki szakértelmet és növeli az innovációs kapacitást, hosszabb távon pedig hozzájárul a magyar űripari szereplők versenyképességének erősítéséhez, új együttműködések kialakításához és a fiatal kutatók, mérnökök, diákok inspirálásához.
A 3I/Atlas különleges tulajdonságai: 10 lenyűgöző érdekesség egy idegen üstökösről
A csillagközi térből érkező különleges égitest új fejezetet nyitott a tudományos megfigyelésekben. A 3I/Atlas egy idegen eredetű üstökös, amely számos érdekességet tár fel a távoli naprendszerek világáról. Ritkasága és összetett viselkedése miatt a kutatók szerint ez az objektum olyan információkat hordoz, amelyek teljesen új megértést adhatnak a mi naprendszerünk működéséről is.
Hihetetlen erőt szabadított fel a fekete lyuk - ilyet még nem láttunk!
Egy távoli spirálgalaxis központjában zajló rendkívüli eseményt sikerült először valós időben megfigyelniük a kutatóknak. A fekete lyuk működéséről készült friss mérések olyan extrém folyamatokat tártak fel, amelyek alapjaiban segítenek megérteni az Univerzum fejlődését.
