57 évet vártunk rá: kiderült az igazság a NASA „eltűnt” holdfelvételeiről

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Évtizedek óta táplálják az összeesküvés-elméleteket a NASA állítólagosan eltűnt holdra szállási felvételei. Most azonban megszólalt egy szakértő, aki elmagyarázta, mi is történt valójában az Apollo–11 küldetés nagy felbontású videóival.
Vágólapra másolva!

Kiderült, hogy a holdra szállásról készült eredeti, nyers minőségű tartalékfelvételek egy részét valóban letörölték, de nem azért, mert a NASA titkolni akart volna bármit is az Apollo–11 küldetéssel kapcsolatban. A kazetták egy jelöletlen raktárban végezték, majd évekkel később egyszerűen újrahasznosították őket – írja a Daily Mail. 

Illusztráció az Apollo–11 küldetésről – Fotó: JAMES VAUGHAN/SCIENCE PHOTO LIBR / JVU
Illusztráció az Apollo–11 küldetésről
Fotó: JAMES VAUGHAN/SCIENCE PHOTO LIBR / JVU

Fájó mulasztás az Apollo–11 küldetés felvételeivel kapcsolatban

A téma kapcsán Tim Dodd, az „Everyday Astronaut” néven ismert YouTuber és űrkutatási szakértő szólalt meg, aki egy podcastben tisztázta a félreértéseket. Elmondása szerint az eltűnt szalagok csupán biztonsági mentések voltak, amelyek a Holdról érkező nyers jelet tartalmazták.

A NASA ugyanis a kulcsfontosságú adatokat – hangot, videót és műszaki információkat – sikeresen továbbította Houstonba, ahol azokat rögzítették és élőben közvetítették. Ezek a felvételek maradtak fenn, igaz, rosszabb képminőségben, mint amit a nyers adatok lehetővé tettek volna.

A Holdról érkező jel egy speciális, úgynevezett „lassú letapogatású” formátumban érkezett, amit az irányítóközpontban egy monitorról filmeztek le, hogy alkalmas legyen a tévéközvetítésre. Ez volt az a változat, amelyet a világ 1969-ben látott.

A nyers anyagot tartalmazó óriási mágnesszalagokat a NASA tartaléknak szánta, arra az esetre, ha megszakadt volna a kapcsolat az űrhajó és a Föld között. Mivel ilyen válság nem történt, a szalagokat később – a 70-es és 80-as években – újrahasználták, mivel hiány volt ebből a hordozótípusból.

Nem számoltak azzal, hogy egyszer majd képesek leszünk digitálisan feljavítani a felvételeket”

 – magyarázta Dodd. Ma azonban ez már lehetséges lenne, így a döntés utólag fájó mulasztásnak tűnik.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a NASA ma is több ezer órányi bizonyítékkal rendelkezik, amelyek igazolják az első holdra szállást, beleértve hangfelvételeket, telemetriai adatokat és földi rögzítéseket. Ráadásul az űrhajósok által használt kamerák 70 milliméteres filmjei kivételes minőségűek, és még ma is hasonló formátumot alkalmaznak az IMAX-filmeknél.

Dodd szerint az az állítás, hogy a NASA szándékosan tüntette volna el a felvételeket, félreértelmezés. Ugyanakkor elismerte: a kétkedők egyik legerősebb érve az, hogy miért álltak le a holdprogramok 1972-ben. A válasz prózai: a költségek.

Mai értéken 300 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy eljussunk a Holdra.Megvolt a technológia és az emberek, de egyszerűen azt mondtuk: nem éri meg” 

– mondta Dodd. 

Golflabda a Holdon – a pillanat, amikor a sport és az űrtörténelem találkozott

Kevés annyira ikonikus és egyben meghökkentő pillanata van az űrkutatás történetének, mint amikor Alan Shepard amerikai űrhajós 1971. február 6-án – tehát pontosan 55 éve – golflabdát ütött el a Hold felszínén.

Hamarosan megnyílik az első szálloda a Holdon

A „szoba kilátással” kifejezés új értelmet nyerhet, hiszen egy amerikai startup tervei szerint ugyanis 2032-re megnyílik az első luxusszálloda a Holdon, ahol a vendégek szó szerint a csillagokra nézhetnek rá az ablakból.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!