Ezt a fogyókúrát már az orvosok is támogatják – nem véletlenül

Egyre többen fordulnak a böjt különböző formái felé, hogy javítsák egészségüket vagy támogassák a fogyást. Az időszakos böjt ma az egyik legnépszerűbb módszer, de mellette a terápiás böjt és az imitált böjt is komoly figyelmet kap a szakértők részéről. Mutatjuk, mit mond a tudomány, és kinek melyik forma lehet észszerű választás.

A böjt évszázadok óta jelen van a kultúrákban vallási és egészségügyi célból, ma azonban tudományos vizsgálatok is elemzik hatásait. A modern irányzatok – az intervallum böjt, az imitált böjt és a terápiás böjt – elsősorban a zsírégetés, az anyagcsere javítása és a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése miatt kerültek előtérbe – tájékoztat a Focus.

A böjt során a szervezet fokozott zsírégetésre vált
Fotó: Unsplash

Milyen böjtök léteznek?

A leggyakoribb módszerek:

1. Intervallum böjt (időszakos böjt)

• 16:8 módszer – napi 8 órás étkezési ablak, 16 órás koplalás
• 5:2 módszer – heti két napon jelentős kalóriacsökkentés
• 3:4 módszer (váltott napi böjt) – minden második nap csökkentett energiabevitel

2. Imitált böjt – 5 napos, erősen kalóriacsökkentett, növényi alapú étrend

3. Terápiás böjt (Buchinger-módszer) – szilárd táplálék teljes elhagyása, jellemzően orvosi felügyelettel

A módszerek közös célja, hogy a szervezet a szénhidrátkészletek kimerülése után fokozottan a zsírraktárakhoz nyúljon, így beinduljon a zsírégetés.

Melyik böjt a leghatékonyabb fogyásra?

A kutatások szerint az intervallum böjt 3–5 százalékos testsúlycsökkenést eredményezhet néhány hónap alatt. Előnye, hogy hosszú távon is fenntartható. Az imitált böjt erőteljesebb anyagcsere-változásokat idézhet elő, különösen inzulinrezisztencia és hasi zsírfelesleg esetén. Vizsgálatok szerint javíthatja a vércukor- és koleszterinszintet. A terápiás böjt gyorsabb, látványosabb súlycsökkenést hozhat, de nem elsősorban fogyókúrás eszköz. Orvosi kísérettel alkalmazva kedvezően hathat a vérnyomásra és az anyagcserére is. Összességében az a böjtforma a leghatékonyabb, amely hosszú távon is tartható.

Kinek nem ajánlott a böjt?

A böjt bizonyos esetekben kockázatos lehet.

Nem javasolt:

• várandós és szoptató nőknek
• gyermekeknek és serdülőknek
• evészavarral élőknek
• alultáplált személyeknek
• súlyos szív-, vese-, máj- vagy daganatos betegség esetén
• rendszeresen fontos gyógyszert szedőknek
• alacsony vérnyomás vagy keringési problémák esetén

Krónikus betegség fennállásakor minden esetben orvosi konzultáció szükséges.

Döbbenetes! Ez az étkezési szokás átprogramozza az agyunkat

A koplalás évezredek óta része az emberi kultúrának, ugyanakkor a modern tudomány csak mostanában kezdi feltárni valódi hatását szervezetünkre. Legújabb kutatások szerint a böjtszerű diéta nem csupán a testsúlyunkat befolyásolja, hanem kifejezetten dinamikus változásokat indít el agyunkban is. Ezek a felfedezések teljesen új perspektívát nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan hat táplálkozásunk kognitív funkcióinkra.

Ketogén étrend és időszakos böjt a rák ellen?

Már régóta hódít az egészségtudatos emberek körében az időszakos böjt, de vajon tényleg lehet szerepük a rák elleni harcban? A kutatók szerint ezek az étrendi módszerek, köztük a ketogén étrend igenis befolyásolják a rákos sejtek növekedését és a kezelések hatékonyságát.