Hajnalban kel, hogy produktívabb legyen? Van egy rossz hírünk

A korai kelést sokan a siker receptjének tartják, azonban nem válik be mindenkinél. A korai ébredés utáni időszak valóban lehet produktív, azonban a biológiai órát nem szabad felülírni.

Szakértők szerint nem feltétlenül jó hajnali ötkor kelni, a korai ébredés ugyanis nem mindenkinek hoz sikert vagy jobb teljesítményt – írja a Focus.de.

Szakértők szerint nem feltétlenül jó hajnali ötkor kelni, a korai ébredés ugyanis nem mindenkinek hoz sikert vagy jobb teljesítményt. (A kép illusztráció.)
Fotó: Unsplash

Sokan a hajnali kelést a sikeres élet titkának tartják: sport, reggeli, majd egy fókuszált munkaszakasz következik. A közösségi médiában és önfejlesztő könyvekben gyakran azt hirdetik, hogy az hajnali 5 órás ébredés produktívabbá és sikeresebbé teszi az embert. Az alváskutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a szemlélet figyelmen kívül hagy egy alapvető tényezőt: nem mindenki alkalmas biológiailag a korai kelésre.

Günther Amann-Jennson osztrák alváspszichológus szerint a korán kelő mozgalom arra az elképzelésre épül, hogy a fegyelem automatikusan sikerhez vezet. A probléma az, hogy ez a gondolat a biológiát próbálja felülírni. Az alvást ugyanis genetikai tényezők és a belső biológiai óra szabályozza, amit nem lehet egyszerű akaraterővel megváltoztatni.

A korai ébredés egyenes út a sikerhez? Nem mindenkinek!

A kutatások alapvetően két fő típust különböztetnek meg. A reggeli madarak, vagy pacsirták szívesen kelnek korán, ébredés után teljesítenek a legjobban. Az éjjeli baglyok ezzel szemben tovább alszanak, és inkább délután vagy este vannak szellemi csúcson. Birgit Högl, az innsbrucki orvosi egyetem neurológusa szerint a hajnali kelés sokszor nem egyeztethető össze az ajánlott napi 7–9 óra alvással. Aki ötkor szeretne ébredni, annak nagyjából este kilenckor már ágyban kellene lennie – ez a korán fekvő típusoknak működhet, az éjjeli baglyok viszont nehezen alszanak el ilyenkor.

A szakértők inkább azt javasolják, hogy az ember ne harcoljon a saját alvásigényével. Amann-Jennson szerint, aki az alvást az egészség, a teljesítőképesség és az elégedettség alapjának tekinti, hosszú távon jobb eredményeket érhet el, mint aki merev sikerszabályokat követ.

A nap 24 óráját tudatosan kell mérlegelni, mire mennyi idő jut. A tartós egészséghez a kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgás és a társas kapcsolatok mellett a megfelelő mennyiségű alvás is elengedhetetlen.

A minőségi, pihentető alvás legfontosabb elemei:

• Sötétség: a hálószobában legyen minél kevesebb fény, szükség esetén sötétítő függönnyel vagy alvómaszkkal.
• Csend: még a halk zajok is ronthatják az alvás minőségét, ezért kapcsoljuk ki az elektronikai eszközöket, a rádiót és a tévét.
• Hőmérséklet: a kissé hűvösebb szoba segíti az elalvást, mert a test könnyebben adja le a hőt. 
• Étkezés: minimum két óra teljen el az utolsó étkezés után, mielőtt lefekszünk, teli hassal, de teljesen üres gyomorral sem ideális az alvás.

Ez a fűszer a csontok legnagyobb ellensége 50 év felett

Miközben egyre többen foglalkoznak azzal, hogy kevesebb cukrot vagy zsírt egyenek, szinte alig kerül reflektorfénybe egy mindennapi fűszerünk. Pedig a túlzott sóbevitel nemcsak a vérnyomásra hat negatívan, hanem alattomosan rombolja a csontokat is.

Áttörés az Alzheimer-kutatásban: vérből szűrhető a demencia

Forradalmi változást hozhat a korai felismerésben egy új orvosi fejlesztés, amely alapjaiban alakíthatja át az Alzheimer-kór diagnosztizálását. A demencia esetében hamarosan akár évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt is kimutathatóvá válhat a betegség egy egyszerű vérvizsgálattal.