Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Akár séta közben, edzésen vagy álmunkban történik meg, a szellentés az élet teljesen természetes része. A szellentés gyakorisága azonban sokakat elbizonytalanít: honnan tudjuk, mi számít normálisnak, és mikor utalhat komolyabb problémára?
A szellentés az emésztés természetes mellékterméke, amely a vastagbélben zajló erjedési folyamatok során keletkezik. A bélbaktériumok az elfogyasztott ételek lebontása közben különböző gázokat termelnek — többek között nitrogént, szén-dioxidot, hidrogént és metánt. Ezek döntő többsége szagtalan, az erősebb szagért csupán parányi mennyiségű kénes vegyület felelős, amelyet az emberi orr rendkívül érzékenyen érzékel – írj a HuffPost.
Mennyi szellentés számít normálisnak?
Orvosi megfigyelések szerint egy egészséges ember naponta körülbelül 7–24 alkalommal szellent. Ez alvás közben gyakoribb lehet, mivel az anális záróizom ilyenkor ellazul, és a gáz könnyebben távozik. A keletkező gáz egy része a véráramon keresztül a kilégzéssel távozik, a többi viszont egyszerűen a végbélen keresztül talál utat magának.
Kiknél gyakoribb a szellentés?
Bizonyos életmódbeli és emésztési tényezők növelhetik a szellentés gyakoriságát:
- gyors evés
- sok rágógumi
- szénsavas italok
- stressz és szorongás
- egyes gyógyszerek
- eltérő bélflóra
Stresszes időszakokban — különösen irritábilis bél szindróma esetén — a szellentés sokkal zavaróbbnak tűnhet, még akkor is, ha valójában nem termelődik több gáz, csak gyorsabban halad át az emésztőrendszeren.
Ezek az ételek növelhetik a szellentést
A leggyakoribb kiváltók az úgynevezett FODMAP-élelmiszerek, vagyis az erősen fermentálódó szénhidrátok:
A szellentést leggyakrabban azok az ételek erősítik fel, amelyek könnyen fermentálódnak az emésztőrendszerben.
Ilyenek például a bab és a lencse, a hagyma és a fokhagyma, valamint a brokkolihoz és káposztához hasonló keresztesvirágú zöldségek.
Szintén fokozhatják a gázképződést a teljes kiőrlésű gabonák és bizonyos gyümölcsök, míg laktózérzékenység esetén a tejtermékek fogyasztása is jelentősen növelheti a szellentés gyakoriságát.
Ezek az ételek táplálják a bélbaktériumokat, amelyek gáztermeléssel reagálnak — ez pedig fokozott szellentéshez vezethet.
Mikor lehet gond a szellentés?
Önmagában a gyakori szellentés ritkán jelent problémát. Akkor érdemes kivizsgálást kérni, ha a szellentés az alábbi tünetekkel együtt jelentkezik:
- hasi fájdalom
- tartós hasmenés
- megmagyarázhatatlan fogyás
- véres széklet
- hirtelen megváltozott emésztési szokások
Ilyen esetekben felmerülhet többek között lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegség, ételintolerancia, hasnyálmirigy-enzimhiány vagy bakteriális túlszaporodás.
Szellentésnapló? Igen, létezik
Bár furcsán hangzik, az orvos akár azt is kérheti, hogy a páciens vezessen naplót a szellentés gyakoriságáról és az elfogyasztott ételekről. Ehhez ma már több mobilalkalmazás is elérhető, amelyek segíthetnek felismerni az összefüggéseket.
A szellentés az emésztés természetes velejárója, amelyet mindenki megtapasztal. Ha nem jár fájdalommal vagy egyéb riasztó tünettel, akkor általában nincs ok aggodalomra. A szellentés legtöbbször csupán annak jele, hogy a szervezet teszi a dolgát.
Kiderült, kik szellentenek büdösebbet, a férfiak vagy a nők
Egy kutatás szerint bár a férfiak több gázt termelnek, a nők szellentése büdösebb, mert magasabb a hidrogén-szulfid (kénes) tartalma, ami az erős szag fő okozója. Itt a szellentésteszt eredménye.
Meglepő dolog derült ki a szellentésről! Kulcsfontosságú lehet a rettegett betegség legyőzésében
Egy amerikai kutatás szerint a bélgázokban is megtalálható hidrogén-szulfid fontos szerepet játszhat az agy védelmében és a memória megőrzésében. Az eredmények új lehetőségeket nyithatnak az Alzheimer-kór kezelésében, bár az agykutatók óvatosságra intenek a félreértelmezéssel kapcsolatban.
