A kutatók szerint egy atomháború következményei messze túlmutatnának az első robbanások pusztításán. A világban jelenleg körülbelül 12 ezer nukleáris robbanófej található, és ha ezek jelentős részét bevetnék, az az emberiség történetének egyik legsúlyosabb katasztrófáját idézné elő – írja a Mirror.

A szakértők becslése szerint a robbanások azonnal emberek százmillióinak életét követelnék. A tűzgolyók hőmérséklete akár 100 millió Celsius-fokot is elérhetne, ami teljes városokat pusztítana el pillanatok alatt.
Atomháború és a nukleáris tél
A tudósok szerint az igazi pusztítás az első robbanások után kezdődne. A robbanások során hatalmas mennyiségű por és füst kerülne a légkörbe, ami úgynevezett nukleáris telet idézne elő.
Ez azt jelentené, hogy a napfény jelentős része nem jutna el a felszínre, a hőmérséklet drasztikusan csökkenne, és a mezőgazdaság világszerte összeomlana.
Egyes területeken – például az Egyesült Államok középső részén vagy Ukrajnában – akár 10 éven keresztül is hó boríthatná a földeket, ami teljesen ellehetetlenítené az élelmiszer-termelést.
Ez a két ország élhetné túl
A kutatás szerint mindössze két ország lenne viszonylag kedvező helyzetben: Ausztrália és Új-Zéland.
A szakértők szerint ezek a szigetországok földrajzi elhelyezkedésük és mezőgazdasági adottságaik miatt nagyobb eséllyel élhetnék túl a nukleáris telet, és képesek lehetnének élelmiszert termelni a szélsőséges körülmények között is.
Ennek ellenére az élet ott sem lenne könnyű. A szakértők szerint az embereknek valószínűleg föld alatti menedékekben kellene élniük, miközben az élelemért komoly küzdelem alakulhatna ki.
Az ózonréteg is károsodna
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy egy atomháború súlyosan károsíthatná az ózonréteget is. Ez növelné az ultraibolya sugárzás mértékét, ami komoly egészségügyi problémákat és sugárfertőzést okozhatna.
A tanulmány szerint a robbanások után körülbelül hárommilliárd ember élhetné túl az első csapásokat, de a globális élelmiszerhiány és a környezeti katasztrófa miatt közülük is sokan meghalhatnának a következő években.
Robbanás nélkül is képes volt gyilkolni az elátkozott atombomba
Bár harcban sosem használták, a harmadik atombomba egyik kulcsfontosságú komponense mégis halálosnak bizonyult. A démonmaggal folytatott laboratóriumi vizsgálatok súlyos balesetekhez vezettek, és új biztonsági előírásokat eredményeztek.
Nyolcvan éve nyíltak meg a pokol kapui
Nyolcvan éve, 1945. augusztus 6-án a világ belépett az atomkorszakba. Az elsőként bevetett nukleáris fegyver néhány másodperc alatt porrá égette Hirosimát, és több mint 80 ezer ember életét oltotta ki azonnal. A Little Boy (Kisfiú) névre keresztelt bomba nemcsak egy várost törölt el a föld színéről, a történelem menetét is örökre megváltoztatta.