Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Marokkó vagy India turistaparadicsomaiban sokan látták már a jelenetet. A kígyóbűvölő furulyázni kezd, a kosár fedele felpattan, a kobra felegyenesedik – és mintha a zene ütemére ringatózna. De vajon tényleg „táncol” a kígyó? Hipnotizálja a dallam? Vagy egészen más áll a háttérben?
A látvány évszázadok óta része az észak-afrikai és indiai utcai kultúrának, ma pedig turistalátványosságként él tovább például Marrakesh terein vagy India zsúfolt piacain. A kígyóbűvölés hagyománya több száz éves. Egyes értelmezések szerint még a Biblia is utal rá a 58. zsoltárban, ahol a „kígyóbűvölő hangjáról” esik szó. Észak-Afrikában és Indiában generációkon át öröklődött a mesterség, sok család ma is ebből él. De amit a turisták egzotikus, misztikus szertartásnak hisznek, az a tudomány szerint egészen másról szól, hívta fel a figyelmet a Petbook.
Hallja egyáltalán a kobra a kígyóbűvölő zenéjét?
Sokáig azt hitték, a kígyók süketek, mert nincs külső fülük. A tudomány azonban friss eredményekkel állt elő. A 2023-ban, a Plos One folyóiratban publikált kutatás – amelyet az ausztrál University of Queensland végzett – kimutatta: a kígyók igenis hallanak, mégpedig 600 Hz alatti frekvenciákat. Ez azt jelenti, hogy az emberi beszédet is érzékelhetik, csakhogy ettől még nem „táncolnak” a zenére.
A szakértők szerint a kígyóbűvölés kulcsa nem a furulya hangja, hanem annak mozgása.
Amikor a bűvölő felemeli a kosár fedelét, a sötétben tartott kobra hirtelen erős fénybe kerül. A szeme előtt pedig ott leng a folyamatosan mozgó hangszer. A kígyó vizuálisan reagál: felegyenesedik, hogy felmérje a „fenyegetést”, és a szemével, majd a felsőtestével követi a mozgó tárgyat. Mivel a furulya ide-oda leng, a kígyó is így mozog – a néző számára pedig úgy tűnik, mintha a zene ütemére ringatózna. Ráadásul a hagyományos, tökhéjból készült furulya formája emlékeztet a kobra jellegzetes nyakpajzsára, ami még inkább ingerelheti az állatot.
Miért nem támad a kígyó?
Jogosan merül fel a kérdés: ha a kígyó fenyegetve érzi magát, miért nem támad? A biológusok szerint az állat gyakran túlterhelt, ingeráradat éri, ezért inkább kivár. Emellett sok esetben a bemutatókon szereplő kígyóknak eltávolítják a méregfogait vagy a méregmirigyeit – így a veszély minimálisra csökken.
Ez azonban súlyos állatvédelmi kérdéseket vet fel.
Indiában 1991 óta hivatalosan tiltott a kígyóbűvölés, mégis számos helyen tovább él. Előfordult már halálos baleset is, amikor egy turista nyakába tett mérges kobra megmart valakit. Állatvédő szervezetek – köztük a Vier Pfoten – rendszeresen bírálják a gyakorlatot. Szerintük a kígyókat gyakran alultáplálják, sötét, szűk kosarakban tartják, és a méregfogak eltávolítása sok állat számára végzetes.
Vadbefogás: súlyos ökológiai következmények
A bemutatókhoz használt kígyók többsége vadbefogott példány. Marokkóban és Indiában rendszeresen fognak be kobrákat, viperákat és más mérges fajokat, amelyeket aztán piacokon árulnak. Ez nemcsak az egyedek számára kegyetlen, hanem az ökoszisztémára is káros: a ragadozó hüllők eltűnése felboríthatja a természetes egyensúlyt.
A kígyó tehát nem a zenére táncol. Nem hipnotizálják. Nem varázslat történik. A látvány egy stresszhelyzetben lévő állat védekező reakciója, amely egy ügyesen kivitelezett, évszázados utcai trükk része. Bármennyire egzotikus és látványos is a show, a szakértők szerint komoly ára van – és azt elsősorban a kígyók fizetik meg.
Turistákra támadt a kobra a thaiföldi előadáson
A thaiföldi Phuket üdülővárosában egy moszkvai turista rögzítette, ahogy a helyi kígyóbűvölő mutatványokat hajt végre egy kobrával, ám egy pillanatra elveszti az uralmat a mérges kígyó felett, amely a nézőkre támad.
Kígyómarásban meghalt a kígyóbűvölő sztárlelkész
Jamie Coots azt hirdette, a felkenteknek nem árthat a méreg. A NatGeón saját sorozata volt.
