Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Több mint fél évezrede vizsgálják a világ egyik leghíresebb rajzát, mégis lehet, hogy csak most derült ki, mi rejtőzik mögötte. Egy londoni fogorvos szerint egy szinte észrevehetetlen geometriai részlet oldhatja meg Leonardo da Vinci legendás alkotásának egyik legnagyobb rejtélyét.
A híres reneszánsz művész, Leonardo da Vinci 1490 körül készítette el az ikonikus rajzot, a Vitruvius-tanulmányt, amely az „ideális emberi test” arányait próbálja bemutatni. A kép azóta az emberi anatómia és a művészet egyik legismertebb szimbólumává vált. A rajz egy férfi alakját mutatja, amely egyszerre illeszkedik egy körbe és egy négyzetbe. Az ötlet az ókori római építésztől, Vitruvius-tól származik, aki szerint az ideális emberi test arányai tökéletes geometriai formákba illeszthetők.
Úgy gondolták, Leonardo da Vinci az aranymetszés alapján készítette a rajzot
A kutatók hosszú ideig úgy gondolták, hogy da Vinci az úgynevezett aranymetszés alapján határozta meg az arányokat. A számítások azonban sosem illettek tökéletesen a rajz méreteire, így a kérdés több mint 500 évig nyitva maradt, írja a sciencealert.com.
Egy 2023-ban publikált tanulmányban egy londoni fogorvos, Rory Mac Sweeney azonban új magyarázattal állt elő. Szerinte a rajz titka egy egyenlő oldalú háromszög, amely az alak lábai között jelenik meg.
Da Vinci jegyzeteiben valóban szerepel egy utalás erre: „Ha az ember szétterpeszti a lábait, és felemeli a karjait úgy, hogy az ujjai a feje tetejének vonalát érintsék, a lábak közötti tér egy egyenlő oldalú háromszöget alkot.”
Mac Sweeney számításai szerint ez a háromszög egy különleges arányhoz vezet: körülbelül 1,64-1,65 közötti értékhez.
Egy matematikai arány, amelyet csak évszázadokkal később írtak le
Ez az érték rendkívül közel áll az úgynevezett tetraéderes arányhoz (1,633) – egy fontos geometriai arányhoz, amelyet a tudomány csak 1917-ben írt le hivatalosan. Ezt az arányt például akkor használják, amikor azt vizsgálják, hogyan lehet gömböket a lehető leghatékonyabban elrendezni egy háromdimenziós szerkezetben. A jelenség számos természetes rendszerben megfigyelhető, például kristályoknál vagy biológiai struktúráknál.
A fogászatban is megjelenik a tetraéderes arányszám
Mac Sweeney számára a szám azért volt ismerős, mert a fogászatban létezik egy hasonló geometriai elv, az úgynevezett Bonwill-háromszög, amelyet már 1864-ben leírtak. Ez a háromszög az emberi állkapocs optimális működésének egyik alapelve, és meglepő módon ugyanazt az arányt – 1,633-at – mutatja. A kutató szerint nem véletlen az egyezés: elképzelhető, hogy az emberi test több pontján is hasonló geometriai szabályok érvényesülnek.
Da Vinci megelőzhette a korát?
Ha az elmélet helyes, akkor Leonardo da Vinci több évszázaddal a modern matematika előtt felismerhetett egy alapvető geometriai törvényszerűséget. Mac Sweeney szerint a rajz azt sugallhatja, hogy az emberi test ugyanazokat a geometriai mintázatokat követi, amelyek a természet más rendszereiben – például kristályokban vagy biológiai struktúrákban – is megjelennek.
A kutató úgy fogalmazott: „Úgy tűnik, Leonardo megsejtette azokat az alapvető matematikai törvényeket, amelyek a valóság szerkezetét irányítják.”
Hogy a tudományos közösség elfogadja-e ezt az értelmezést, az még kérdéses. Egy azonban biztos: a Vitruvius-tanulmány több mint ötszáz év után is képes új titkokat felfedni.
Leonardo Da Vinci egy titkos, ehető összetevőt rejtett el a művein
Olyan híres festők, mint Leonardo da Vinci, Sandro Botticelli és más reneszánsz mesterek azzal kísérletezhettek, hogy tojássárgáját kevertek olajfestékükbe, hogy segítsenek a festményeknek ellenállni a nedvességnek, és megakadályozzák annak a ráncosodását és a sárgulását.
14 élő férfi rokona van Leonardo Da Vincinek
Leonardo Da Vincinek 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.
