Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egy évtizedekig titokban maradt ügy rázta meg a londoni British Múzeumot amikor kiderült, hogy egy volt alkalmazott éveken át vitte ki a gyűjtemény darabjait. A műkincslopás mértéke és időtartama még az intézmény vezetését is meglepte. Az eset után komoly kérdések merültek fel a múzeum biztonságával kapcsolatban.
A múzeumi lopás középpontjában egy egykori dolgozó állt, aki a kutatótermekből tulajdonított el nyomatokat és más antik műkincseket, majd műkereskedőkön keresztül értékesítette azokat. A műkincslopás csak akkor derült ki, amikor az elkövetőt tetten érték. A botrány évekkel később újabb ügyekkel is párhuzamba került, amikor ókori tárgyak tűntek fel online piactereken - tájékoztat a Daily Mail.
Fotó: Bridgeman Images
Hogyan történhetett ekkora műkincslopás a British Museumban?
A volt alkalmazott a múzeum kutatótermeiből vitte ki a nyomatokat, gyakran anélkül, hogy bárki gyanút fogott volna. A műtárgyakról borotvapengével távolította el az azonosító jelzéseket, így azok eredete nehezebben volt visszakövethető.
A lopások az 1980-as évektől egészen az 1990-es évek elejéig zajlottak, amikor a múzeumi biztonság még nem alkalmazott kötelező táskaellenőrzést és nem működött kiépített térfigyelő kamerarendszer az épületben. A botrány 1992-es lelepleződése után vezették be az elektronikus megfigyelőrendszert és a szigorúbb beléptetési, valamint ellenőrzési protokollokat.
Hány műtárgy tűnt el a British Museum gyűjteményéből?
A hivatalos adatok szerint több mint 300 darab eltűnését ismerték el, de a kuratóriumi jegyzőkönyvek alapján ennél is több lehetett az érintett tétel.
Az eltűnt tárgyak között szerepelt:
- több száz grafikai nyomat;
- antik műkincsek papíralapú alkotásai;
- kisebb méretű ókori tárgyak;
- 1500 előtti eredetű műtárgyak;
- egy Priapus-kameó néven ismert drágakő.
A későbbi, 2023-ban feltárt ügy során közel 2000 eltűnt vagy sérült tárgyat azonosítottak, amelyek közül több online piactereken bukkant fel.
Ki volt Nigel Peverett és hogyan tudott éveken át lopni?
Nigel Peverett a múzeum egykori alkalmazottja volt, aki hozzáféréssel rendelkezett a kutatótermek anyagaihoz. A pozíciója lehetővé tette számára, hogy rendszeresen kezeljen nyomatokat és más műtárgyakat. A lopott darabokat műkereskedőknek adta tovább, köztük londoni antikvitás-kereskedőknek is. 1992-ben 35 nyomattal kapták el, majd otthonában további 169 darabot találtak. Beismerte, hogy mintegy 150 további műtárgyat is eladott. Az ügy végén felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Mekkora kárt okozott a műkincslopás a múzeumnak?
Az 1992-ben lefoglalt műtárgyak értéke több tízmillió forint volt, de a teljes kár ennél magasabb lehetett, különösen az eladott darabok miatt. Egyes ókori tárgyak – például a Priapus-kameó – értéke önmagában akár 6–7 millió forintra is becsülhető.
Őrizetbe vették az év egyik legnagyobb műkincslopásának gyanúsítottját
Újabb fordulat történt a nagy port kavaró műkincslopás ügyében Angliában: a bristoli múzeumi rablás után a rendőrség őrizetbe vett egy gyanúsítottat. A hatóságok szerint azonban az ügy korántsem zárult le, mivel több elkövetőt továbbra is keresnek, és a zsákmányolt tárgyak kulturális értéke felbecsülhetetlen.
Hatmillió eurót sem ért a románok felbecsülhetetlen dák kincse - Hollandia már ki is fizette
Hollandiában már három gyanúsítottja van őrizetben a Drents Múzeumban a tavaly év elején történt rablásnak, ám az eltulajdonított dák aranysisakot és karkötőket továbbra sem találják a hatóságok. Új fejlemény, hogy Hollandia kifizette a műkincsek biztosítási értékét a műtárgyak eredeti tulajdonosának, a Román Nemzeti Történeti Múzeumnak.
A pénzügyi veszteség mellett reputációs kár is érte az intézményt, mivel a múzeumi lopás a gyűjtemény védelmével kapcsolatos aggályokat vetett fel. A botrány után a múzeum vállalta a teljes állomány digitalizálását is.