Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy személyes kísérlet során a szerző extrém módon próbálta kizárni a kék fényt az estéiből. Narancssárga, vastag védőszemüveget viselt, sötétítőfüggönyökkel zárta ki a külvilágot, és mesterséges világítás helyett gyertyafénynél töltötte az estéit. A cél az volt, hogy kiderüljön: valóban a kék fény a rossz alvás fő oka, vagy csak egy túlhangsúlyozott tényező - írja a BBC.

Fotó: Kaboompics.com/Pexels / https://www.pexels.com/hu-hu/foto/no-okostelefon-agy-haloszoba-4960227/
A kék fény rejtélyét vizsgálták a kutatók
A kék fény körüli aggodalom egy 2014-es kutatás után erősödött fel, amely szerint az esti képernyőhasználat lassíthatja az elalvást és csökkentheti a melatonin termelődését. A jelenség biológiai alapja valós: a szemünkben található melanopszin nevű fehérje különösen érzékeny a kék tartományra, és szerepet játszik a cirkadián ritmus szabályozásában. Csakhogy a történet itt nem ér véget.
Szakértők szerint a laboratóriumi körülmények nem tükrözik az emberek által véleményét.
A mindennapokban a képernyők által kibocsátott fény mennyisége elenyésző a természetes napfényhez képest. Egyes becslések szerint egy teljes napnyi digitális eszközhasználat kevesebb kék fényt jelent, mint egyetlen perc a szabadban. A kutatások eredményei is ezt támasztják alá. Több tanulmány összegzése szerint a képernyők legfeljebb néhány perccel késleltethetik az elalvást, ami messze nem akkora hatás, mint azt sokan gondolják. A szakértők egyre inkább egyetértenek abban, hogy nem a telefon fénye a fő probléma. A hangsúly inkább azon van, hogy mennyi fény ér bennünket napközben és este. A modern életmód gyakran felborítja ezt az egyensúlyt: sokan kevés természetes fényt kapnak nappal, miközben este is viszonylag erős megvilágításban tartózkodnak. Ez összezavarhatja a szervezet belső óráját. A megoldás meglepően egyszerű lehet.
A szakértők szerint a reggeli és nappali fény kulcsfontosságú: már egy félórás séta is jelentősen segíthet a biológiai ritmus stabilizálásában.
Ugyanilyen fontos az esti fény csökkentése és a kontraszt megteremtése a nappal és az éjszaka között. Érdekes módon a kísérlet egyik legfontosabb tanulsága nem is közvetlenül a fényhez kapcsolódott. A tudatos esti rutin – például a gyertyafényes környezet – erős pszichológiai jelzésként működött, amely segítette a szervezetet a lelassulásban és az alvásra való felkészülésben. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a képernyők hatása sokszor nem a fényben, hanem a tartalomban rejlik. Az esti görgetés, a folyamatos információáramlás és az érzelmileg stimuláló tartalmak sokkal inkább ébren tartanak bennünket, mint maga a kijelző fénye.
A kép tehát világosabb, mint valaha: a kék fény nem ártalmatlan, de messze nem az a „főgonosz”, aminek sokáig tartották. Az alvás minőségét sokkal inkább az egész napos fényviszonyok, a napi rutin és az esti szokások együttese határozza meg. Korábban az Origo beszámolt arról, hogy van egy egyszerű szokás, ami akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet.