Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚj kutatás világít rá a kutyák és az emberek kapcsolatának egyik legfurcsább fordulatára. A kutyák agya már legalább 5000 évvel ezelőtt csökkenni kezdett, de ez nem azt jelenti, hogy butábbak lettek.
A tudósok szerint a kutyák agya jelentős változáson ment keresztül a háziasítás során, de a folyamat jóval összetettebb, mint eddig gondoltuk. Bár régóta ismert, hogy a kutyák agya kisebb, mint a farkasoké, most először sikerült pontosabban meghatározni, mikor indult el ez a változás.
Fotó: Unsplash
A kutatás során több tucat ősi és modern farkas, valamint kutya koponyáját vizsgálták CT-felvételek segítségével. Az eredmények szerint a mai kutyák – beleértve a fajtatiszta ebeket, a kóbor kutyákat és még a dingókat is – átlagosan 32 százalékkal kisebb aggyal rendelkeznek, mint a farkasok – írja a The Guardian.
A késő neolitikumban, nagyjából 5000 évvel ezelőtt élő kutyák esetében a különbség még drámaibb: az ő agyuk akár 46 százalékkal is kisebb volt, mint a korabeli farkasoké.
Miért lett kisebb a kutyák agya?
A válasz nem teljesen egyértelmű. A kutatók szerint a kutyák agya azért csökkenhetett, mert a háziasítás során más képességek váltak fontosabbá.
A modern kutyák például kiemelkedően jól olvassák az emberi jelzéseket, és rendkívül hatékonyan kommunikálnak velünk. Ez azt jelenti, hogy az intelligenciájuk nem csökkent, hanem inkább átalakult.
Egy másik magyarázat szerint a neolitikus falvakban korlátozottabb volt az élelem, ezért az evolúció a kisebb testű és kisebb agyú kutyáknak kedvezett, mivel ezek kevesebb energiát igényeltek.
Valóban butábbak lettek a kutyák?
Röviden: nem. A kutyák agya ugyan kisebb lett, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének intelligensek.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kutyák intelligenciája más irányba fejlődött. Kevésbé alkalmasak bizonyos problémamegoldó feladatokra, viszont sokkal jobbak az emberi viselkedés értelmezésében és a társas kapcsolatokban.
Érdekesség, hogy a legkorábbi, úgynevezett „protokutyák” – amelyek 15–35 ezer évvel ezelőtt éltek az emberek közelében – még nem mutatták ezt az agyméret-csökkenést. Ez arra utal, hogy a háziasítás kezdeti szakaszában akár még növekedhetett is az agy mérete.
