Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Meglepő és alapjaiban felforgató felfedezést tettek európai kutatók. Egy több száz éves bolíviai múmia fogából származó DNS arra utal, hogy a skarlát már jóval az európai hódítók érkezése előtt jelen volt az amerikai kontinensen.
A vizsgált emberi maradványok egy férfitól származnak, aki a mai Bolívia területén élt valamikor 1283 és 1383 között – vagyis több mint egy évszázaddal azelőtt, hogy Columbus Kristóf 1492-ben elindult volna híres útjára. A történelemkönyvek eddig azt állították, hogy a skarlát – más súlyos betegségekkel együtt – az európai kolonizációval jutott el az Újvilágba. Az új bizonyítékok azonban teljesen más képet festenek, hívta fel a figyelmet a sciencealert.com.
A kutatók a Streptococcus pyogenes nevű baktérium nyomait találták meg a múmia fogában – ez az a kórokozó, amely a skarlátért is felelős. A genetikai elemzés szerint ez az ősi törzs már évszázadokkal a „felfedezés” előtt jelen volt Amerikában.
A skarlát kórokozója 10 ezer év vált külön a mai törzsektől
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a baktérium ősi változata körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt vált külön a ma ismert törzsektől. Ez azt sugallja, hogy az emberiség már nagyon régóta együtt él ezzel a kórokozóval.
A tudósok szerint elképzelhető, hogy a baktérium az ősi emberi vándorlások során terjedt el – akár Szibérián keresztül, amikor az első emberek átkeltek a Bering-szoroson.
A felfedezés nemcsak a skarlát történetét írhatja át. Az elmúlt években más betegségekről – például a szifiliszről és a lepráról – is kiderült, hogy nem feltétlenül az európaiak hozták az amerikai kontinensre.
Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „újonnan behozott fertőzések” története sokkal bonyolultabb lehet, mint eddig gondoltuk.
DNS-mozaik egy több száz éves fogból
A kutatók szinte lehetetlen feladattal néztek szembe: a múmiából kinyert DNS erősen töredezett volt. Ennek ellenére sikerült rekonstruálniuk a baktérium genetikai képét.
Olyan ez, mintha egy kirakóst raknánk össze anélkül, hogy látnánk a dobozon a képet
– mondta az egyik kutató.
Az áttörés egyik kulcsa az volt, hogy a tudósok nem vetették el a hosszabb DNS-szakaszokat sem, amelyekről korábban azt hitték, hogy modern szennyeződésből származnak.
Miért fontos ez ma?
Bár a skarlát ma már antibiotikumokkal kezelhető, a baktérium egyre ellenállóbbá válik. Az ősi törzsek megértése segíthet abban, hogy a jövőben hatékonyabb kezeléseket fejlesszenek ki. A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg – és könnyen lehet, hogy új korszakot nyit a járványok történetének kutatásában. Egy biztos: amit eddig biztosnak hittünk a múlt halálos betegségeiről, az most komolyan megkérdőjeleződött.
Erről is írtunk korábban az Origón:
Egyre több a skarlátos beteg Magyarországon
Egyre több a skarlátos beteg az országban, egy hét alatt csaknem a duplájára nőtt a fertőzöttek száma. Újabb 379 személynél diagnosztizálták a betegséget – közölte 2023-ban a Magyar Nemzet a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb adataira hivatkozva.
A viszkető kiütések gyakori okai csecsemő- és kisgyermekkorban
A csecsemők és kisgyermekek érzékeny bőrén több okból is megjelenhetnek viszkető kiütések. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, a Gyermekgyógyászati Központ orvosának segítségével néhány gyakori kiváltó okot gyűjtöttük össze.
