Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSokan követik a legismertebb életmódszabályokat anélkül, hogy tudnák, honnan származnak. Az egészség megőrzése szempontjából azonban érdemes újragondolni a 10 000 lépés, a napi folyadékbevitel és a reggeli szerepét.
Sokan követnek különböző életmódbeli szabályokat az egészség megőrzése érdekében, azonban ezek közül nem mindegyik mögött áll valódi tudományos bizonyíték. Több, ma már alapvetőnek tartott tanács inkább marketingfogásként indult, mégis széles körben elterjedt, és sokan ma is ezek alapján próbálják javítani az egészségüket – írja a Focus.de.
Fotó: Unsplash
1. Honnan jön a 10 000 lépéses egészségszabály?
A napi 10 000 lépés régóta az egészséges életmód egyik alappillérének számít, pedig eredete meglepően prózai. Az 1960-as években, a tokiói olimpia idején jelent meg egy japán lépésszámláló, amelynek neve szó szerint „10 000 lépést” jelentett, és elsősorban marketingcélokat szolgált. A jól hangzó szám azonban annyira elterjedt, hogy idővel még egészségügyi ajánlásokban is megjelent.
A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy az egészség szempontjából már jóval kevesebb mozgás is jelentős előnyökkel jár. Napi 7000 lépés például már számottevően csökkentheti a halálozási kockázatot, de akár 2000 lépésenként is kimutatható javulás figyelhető meg.
Egyes vizsgálatok szerint már 3800 lépés is csökkenti a demencia kockázatát, míg a közel 10 000 lépés ezt akár a felére is mérsékelheti. Az egészség megőrzésében tehát nem egy konkrét szám a döntő, hanem a rendszeres, akár kisebb mennyiségű mozgás is sokat számít.
2. Valóban 2 liter víz kell az egészséghez?
A napi 2 liter folyadékbevitel szintén az egyik legismertebb egészségtanács, de a tudomány jelenlegi állása szerint ez sem tekinthető általános szabálynak. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás kimutatta, hogy nincs egységesen mindenkire érvényes mennyiség, hiszen az egészség szempontjából ideális folyadékbevitel számos tényezőtől függ. Ilyen például az életkor, a testsúly, a fizikai aktivitás vagy akár az időjárás. Ráadásul a napi folyadékszükséglet jelentős részét az elfogyasztott ételek is fedezik, így nem szükséges minden folyadékot ital formájában bevinni.
Szakértők szerint sok ember számára már 1,5 liter folyadék is elegendő lehet az egészség fenntartásához, míg aktívabb életmód vagy melegebb idő esetén ennél többre lehet szükség.
3. Tényleg a reggeli a legfontosabb az egészséghez?
A reggeli kiemelt szerepéről szóló állítás szintén nem feltétlenül tudományos alapokon nyugszik, hiszen eredetileg egy élelmiszeripari kampány részeként terjedt el. Ennek ellenére az egészség szempontjából valóban fontos lehet, de nem mindenki számára egyformán. Gyermekek és fiatalok esetében a reggeli segíti a koncentrációt és hozzájárul a megfelelő fejlődéshez, míg felnőtteknél inkább az egyéni szükségletek határozzák meg a jelentőségét.
A kiegyensúlyozott táplálkozás azonban minden esetben kulcsfontosságú az egészség fenntartásához, függetlenül attól, hogy valaki reggelizik-e vagy sem. Ugyanakkor a reggeli kihagyása gyakran több nassoláshoz vezet, ami hosszabb távon negatívan befolyásolhatja az egészséget, a testsúlyt és az anyagcserét.
Nem csak a genetika számít: ezek is növelhetik a rák kockázatát
A daganatos betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hiszen a genetika, az életmód és a környezeti hatások együtt formálják a kockázatot. A rák kialakulása sok esetben nem előzhető meg teljesen, de vannak olyan tényezők, amelyekre tudatos életmóddal érdemes figyelni. További részletek az Origo oldalán!
Fontos felfedezést tettek a sörről
Egy tanulmány szerint a sör jelentős mennyiségű B6-vitamint tartalmazhat, ami fontos szerepet játszik az idegrendszer működésében. Ez elsőre jól hangzik, de a szakértők szerint az ilyen állítások könnyen félrevezetők lehetnek, ha nem a teljes képet nézzük. A kutatás kimutatta, hogy egy adag sör a napi B6-vitamin szükségletünknek körülbelül 13–16 százalékát fedezheti. Ez önmagában nem elhanyagolható, de messze nem kiemelkedő.
