Az Északi Áramlat felrobbantásakor a támadók több hibát is elkövettek, ezért a keletkezett kár kisebb lett a vártnál – állítja Bojan Pancevski oknyomozó könyve.

Fotó: AFP
Meglepő részletek az Északi Áramlat ügyéről
A „Az Északi Áramlat felrobbantása: az Európát megrázó szabotázs valódi története” című kötet részletesen bemutatja a történteket. A szerző beszámolója szerint a könyv résztvevőkkel, nyomozókkal és hírszerzési forrásokkal folytatott beszélgetésekre épül.
Pancevski szerint a robbantók a csőszakaszok illesztéseinél helyezték el a tölteteket, mert ezek a pontok a legsebezhetőbbek. Egy merülés során azonban az egyik robbanóanyaggal töltött henger elszabadult, és a tenger fenekére süllyedt, így egy töltet elveszett.
A könyv azt is állítja, hogy sietségükben a búvárok több hibát is vétettek. A Északi Áramlat 2 egyik szakaszán egy aknát tévedésből a betonburkolat legerősebb részére rögzítettek, így a robbanás csak a külső réteget rongálta meg.
További problémát okozott, hogy a párhuzamosan futó csöveken elhelyezett töltetek időzítése nem volt összehangolva. Ha az egyik robbanás egy pillanattal korábban következik be, a lökéshullám lesodorhatta volna a másik töltetet, amely így célt tévesztve robbant volna fel.
Az első robbanások 2022. szeptember 26-án éjjel történtek a Északi Áramlat 2 egyik ágán a Bornholm közelében. Egy töltet a tervek szerint szétrepesztette a csövet, míg egy másik csak a betonburkolatot rongálta meg.
Aznap este újabb robbanások következtek: legalább négy detonáció történt, három az Északi Áramlat 1, egy pedig az Északi Áramlat 2 vezetéken. Az egyik cső már korábban megsérült, így a nyomás hiánya miatt a későbbi robbanás hatása minimális volt.
Két további töltet sorsa máig tisztázatlan. Feltételezések szerint a lökéshullám elsodorhatta őket, majd távolabb robbantak fel vagy az iszapba süllyedtek.
A robbanások 2022. szeptember 26-án történtek. Németország, Dánia és Svédország nem zárták ki a szándékos szabotázst. Az üzemeltető Nord Stream AG szerint a károk példátlanok.