Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy dél-koreai kutatás meglepő eredményeket hozott egy ősi becsapódási kráter vizsgálata során, ahol szokatlan kőzetképződményeket és mikroszkopikus életnyomokat is találtak. A tudósok szerint földönkívüli anyag nyomai is előkerültek a mintákban, ami újraindította a vitát arról, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön.
Egy friss kutatás szerint földönkívüli anyag nyomait találták egy ősi becsapódási kráterben a Koreai-félszigeten. A felfedezés új megvilágításba helyezheti az élet kialakulásának korai szakaszát a Földön – írja a DailyMail.
Fotó: Unsplash
Ősi kráterben bukkantak különleges életnyomokra
Dél-koreai kutatók a Hapcheon becsapódási krátert vizsgálták, amely az egyetlen ismert aszteroidakráter a Koreai-félszigeten. A területen különös, réteges kőzetképződményeket találtak, úgynevezett sztromatolitokat – cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet –, és a földi élet legősibb bizonyítékai közé tartoznak.
A kutatók szerint ezek a képződmények egy forró, ásványokban gazdag tóban alakulhattak ki, amely akkor jött létre, amikor egy hatalmas aszteroida becsapódott a Földbe több millió évvel ezelőtt.
Földönkívüli anyag keveredhetett a kőzetekbe
A vizsgálatok során geokémiai elemzéssel olyan nyomokat is kimutattak a kőzetekben, amelyek földönkívüli anyagra utalhatnak, és arra, hogy a képződményeket extrém forró víz is befolyásolta a kráter kialakulásának korai szakaszában.
A kutatók szerint a sztromatolitok belső rétegei mutatják a legerősebb hidrotermális jeleket, ami arra utal, hogy ezek a mikrobiális struktúrák akkor jöttek létre, amikor a krátertó a legforróbb volt.
A szakértők úgy vélik, hogy a kráter egyfajta természetes „inkubátorként” működhetett az ősi élet számára. A becsapódás után a felszín alatt lévő olvadt kőzet hőt termelt, így a tó hosszú ideig meleg maradhatott, ami kedvező feltételeket teremtett a mikroorganizmusok fejlődéséhez.
Szokatlan „életkor-eltolódás” a mintákban
A kutatók radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, amely meglepő eredményeket hozott. A sztromatolitok rétegeiben az életkor nem lineárisan alakult: a belső részek körülbelül 23 000 évesek, míg egyes külső rétegek akár 28 000 évesnek tűntek, majd ismét fiatalabb értékek jelentek meg a felszín közelében.
A tudósok szerint ezt az úgynevezett „életkor-visszafordulást” az okozhatta, hogy a mikrobiális struktúrák a krátertóból és a környező kőzetekből származó régi szenet is beépítettek.
Mit jelent mindez az élet eredete szempontjából?
A kutatók szerint a felfedezés új fényt vethet a Föld történetének egyik legfontosabb eseményére, a nagy oxigenizációs eseményre (GOE), amely körülbelül 2,4 milliárd éve történt, amikor hirtelen megugrott a légköri oxigén mennyisége.
A hipotézis szerint az aszteroidabecsapódások nemcsak pusztítást hozhattak, hanem olyan forró, ásványokban gazdag tavakat is létrehozhattak, ahol az oxigént termelő mikroorganizmusok „oxigénoázisokban” élhettek és fejlődhettek.
Mintha egy szörnyfilm szereplője lenne – mégis valódi ez a mélytengeri rém
Sokan egy többméteres tengeri szörnyet képzelnének el, amikor meglátják ezt a halat. A mélytengeri agyaras hal azonban valójában egészen apró, mégis akkora fogakkal rendelkezik, hogy azoknak külön üregek alakultak ki a koponyájában.
