Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÉvtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, miért maradt épen az ókori csoda még erős földrengések után is. Egy új kutatás végre fényt derített a gízai nagy piramis stabilitásának titkára.
A gízai nagy piramis több mint 4500 éve áll, és máig az ókori világ egyik legellenállóbb építményeként tartják számon. A kutatók most arra is választ találtak, miért nem dőlt össze a gízai piramis a földrengések során, pedig az évezredek alatt többször is erős lökések érték – írja a Science News.
Miért nem dőlt össze a földrengések során a gízai nagy piramis?
A május 21-én megjelent kutatás szerint a gízai nagy piramis rendkívüli stabilitásának kulcsa a különleges rezgési viselkedésében rejlik. A vizsgálatot végző geofizikusok 37 mérési ponton elemezték a szerkezeten belüli és körüli apró rezgéseket, amelyeket nem mesterséges beavatkozással, hanem távoli óceáni hullámok, forgalom és egyéb emberi tevékenységek okozta finom mozgások segítségével figyeltek meg.
A mérések alapján a piramis saját rezgési frekvenciája 2 és 2,6 rezgés/másodperc között alakul, míg a környező talaj ennél lassabban, nagyjából két másodpercenként egyet rezeg.
Ez a különbség kulcsfontosságú: megakadályozza a rezonancia kialakulását, vagyis azt a jelenséget, amikor az épület felerősítené a talaj mozgásából származó energiát, jelentősen növelve a károsodás kockázatát.
A kutatók szerint a piramis belső kialakítása is hozzájárul a stabilitáshoz. A teherelosztást segítő szerkezeti megoldások, valamint a királykamra felett elhelyezett tehermentesítő kamrák csökkentik a rezgések erejét a felsőbb részekben. Míg a királykamrában a mozgás akár négyszeresére is felerősödik, a felette lévő kamrákban ez az érték már csak körülbelül háromszoros.
A szakemberek a piramist egy „fejjel lefelé álló inga” viselkedéséhez hasonlítják, ahol az alsó részek stabilan rögzülnek, a felsőbb szintek viszont érzékenyebben reagálnak a mozgásokra. A belső térkialakítás azonban részben tompítja ezt a hatást, így a szerkezet összességében rendkívül ellenálló marad.
„Ez túl pontos ahhoz, hogy véletlen legyen” – új piramiselmélet tartja lázban a netet
Újabb meghökkentő elmélet borzolja a kedélyeket a gízai piramisok körül. A piramisok és idegenek kapcsolatáról szóló teória szerint az ókori építmények nem csak síremlékek lehettek, hanem egyfajta kozmikus kommunikációs rendszer részei is.
Új bizonyíték fedheti fel a gízai nagy piramis titkát!
Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés: hogyan építették meg az ókori egyiptomiak a világ egyik leglenyűgözőbb építményét? Most azonban egy friss kutatás mindent felboríthat, amit eddig hittünk a gízai nagy piramisról.
A gízai nagy piramis, amely mintegy 2,3 millió kőtömbből épült és több mint két évtized alatt készült el, i. e. 2600 körül Kheopsz fáraó síremlékeként emelkedett. Az ókori világ hét csodája közül ez az egyetlen, amely ma is áll. A 6,8-as (1847) és 5,8-as (1992) földrengések során is csak minimális károsodást szenvedett.