Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu595 éve, 1431. május 30-án máglyán elégették Jeanne d'Arc-ot, a francia történelem egyik legmeghatározóbb alakját. Az orléans-i szűzként is ismert Jeanne d'Arc vezette a százéves háború idején a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen.
1431. május 30-án, a francia történelem egyik legsötétebb és egyben legmeghatározóbb napján máglyahalálra ítélték és kivégezték Jeanne d'Arc-ot, akit a világ ma orléans-i szűzként ismer. A mindössze 19 éves lány rövid élete alatt olyan történelmi hatást gyakorolt Franciaország sorsára, amely évszázadokon átívelve is meghatározó maradt. Jeanne d’Arc egyszerre lett vallási mártír, nemzeti hős, politikai szimbólum és a hit rendíthetetlen alakja.
Fotó: Wikipédia
A százéves háború káoszában született legenda
Jeanne d’Arc története a százéves háború idején kezdődött, amikor Franciaország súlyos válságban volt. Az ország jelentős része angol megszállás alatt állt, a francia trón körüli bizonytalanság pedig polgárháborús állapotokat eredményezett.
Jeanne 1412 körül született a kelet-franciaországi Domrémy faluban, egyszerű parasztcsaládban. Gyermekkorát mély vallásosság jellemezte, és már fiatalon azt állította, hogy isteni hangokat hall. Elmondása szerint Mihály arkangyal, Alexandriai Szent Katalin és Antiochiai Szent Margit jelent meg neki látomásokban.
A fiatal lány meggyőződésévé vált, hogy küldetése van: ki kell űznie az angolokat Franciaországból, és segítenie kell a trónörököst, a későbbi VII. Károlyt a koronázásban.
Jeanne d’Arc történetének egyik legmegdöbbentőbb eleme, hogy tizenéves lányként sikerült elérnie, hogy komolyan vegyék a királyi udvarban. 1429-ben találkozott a trónörökössel, akit sikerült meggyőznie arról, hogy isteni küldetést teljesít – írja a Wikipédia.
Bár sem katonai tapasztalata, sem nemesi származása nem volt, mégis egy hadsereg élére került. Fehér zászlóval, férfiruhában vezette a francia seregeket, és rövid idő alatt hatalmas lelkesedést váltott ki a katonákból.
Legnagyobb győzelmét Orléans ostrománál aratta. A város felszabadítása fordulópontot jelentett a háborúban, és Jeanne hirtelen Franciaország reményének jelképévé vált.
Fotó: Wwikipédia
VII. Károly koronázása
Jeanne egyik legfontosabb célja az volt, hogy a trónörököst hivatalosan is királlyá koronázzák. 1429 júliusában a reimsi székesegyházban VII. Károlyt királlyá koronázták, ami óriási politikai és szimbolikus jelentőséggel bírt.
Sokan úgy vélték, hogy Jeanne d'Arc nélkül a koronázás nem valósulhatott volna meg. A fiatal lány ekkor már egész Franciaországban ismert alaknak számított.
Jeanne d'Arc fogságba esése és máglyahalála
Sikerei ellenére Jeanne helyzete gyorsan megváltozott. 1430-ban Compiègne közelében a burgundiak fogságába esett, akik az angolok szövetségesei voltak. Később az angoloknak adták át jelentős váltságdíjért. Bár Franciaországban sokan nemzeti hősként tekintettek rá, a király udvara gyakorlatilag nem tett komoly lépéseket kiszabadítására – írja a Rubicon.
Az angolok célja nem pusztán a kivégzése volt: azt akarták bizonyítani, hogy eretnek, boszorkány és csaló, ezzel hiteltelenítve mindazt, amit Franciaországért tett.
A pert Rouen városában tartották. Jeanne d'Arc-ot hónapokon át vallatták, miközben megpróbálták ellentmondásokba keverni.
1431. május 30-án Jeanne d’Arcot Rouen piacterére vitték, ahol nyilvánosan máglyán elégették. A kivégzés idején mindössze 19 éves volt.
Beszámolók szerint a lány végig Jézus nevét ismételgette, miközben a lángok felemésztették. A korabeli feljegyzések szerint még néhány angol katona is megrendült a kivégzés brutalitását látva. Testét többször is elégették, hamvait pedig a Szajnába szórták, hogy ne maradjanak ereklyék utána.
Jeanne d’Arc halála után évtizedekkel megváltozott a történelmi megítélése. 1456-ban, VII. Károly kezdeményezésére új eljárást indítottak, amely semmissé nyilvánította az eredeti ítéletet.
A katolikus egyház később boldoggá, majd 1920-ban szentté avatta. Ma Franciaország egyik legismertebb nemzeti hőseként tisztelik.
