Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSokan hiszik, hogy a hajnali ébredés a siker és a jobb teljesítmény titka. A korán kelés azonban a tudomány szerint nem mindenkinek előnyös, sőt egyeseknél akár rontja is a koncentrációt, a hangulatot és az egészségi állapotot.
A közösségi médiában gyakran hangzik el, hogy a korán kelés automatikusan sikerhez vezet: a hajnalban ébredők már futnak, tanulnak, elvégzik a házimunkát, miközben mások még alszanak. A tudomány viszont árnyaltabb képet mutat: a korán kelés nem mindenkinek hoz előnyt, sőt sokaknál akár rontja is a teljesítményt – írja az Independent.
Fotó: Unsplash
Az emberek működését egy belső biológiai óra, a cirkadián ritmus szabályozza. Ez határozza meg, mikor vagyunk éberek és mikor vagyunk fáradtak. A kutatások szerint ez részben genetikai adottság, és az életkor előrehaladtával is változik: a fiatalok jellemzően később aktívak, az idősebbek pedig korábban ébrednek.
Nem mindenkinél működik a korán kelés
A „pacsirták” természetesen korán ébrednek, és már reggel energikusak, míg a „baglyok” inkább később, délután vagy este érzik magukat csúcsteljesítményen. A kutatások szerint a reggeli típusok gyakran jobb tanulmányi eredményeket és egészségesebb életmódot mutatnak, míg az esti típusoknál gyakoribb a fáradtság és a kiégés.
Ennek egyik fő oka az, hogy a korán kelés sok esti típusnál nincs összhangban a biológiai ritmussal, így állandó alváshiány alakulhat ki, ami rontja a koncentrációt, a hangulatot és a teljesítményt.
A siker kulcsa nem a korai ébredés
A kutatók szerint gyakori tévhit, hogy a korán kelés önmagában sikeressé tesz valakit. A valóságban a teljesítmény akkor a legjobb, ha a napi rutin igazodik a belső biológiai órához.
Ez azt jelenti, hogy a reggeli típusok valóban jól működnek a korai kezdéssel, viszont az esti típusok nem kevésbé képzettek vagy motiváltak – egyszerűen más időszakban működik náluk a csúcsteljesítmény. A kezdeti „hajnali rutin” kísérletek sokszor csak átmeneti hatásúak, később viszont a fáradtság és az alváshiány miatt csökkenhet a hatékonyság.
A jelenséget, amikor valaki nem a saját ritmusában él, „szociális jetlagnek” nevezik. Ez akkor alakul ki, amikor a munka- vagy iskolakezdés időpontja nem egyezik a természetes alvásritmussal.
Ez a jelenség összefügghet rosszabb közérzettel, csökkent teljesítménnyel, sőt hosszabb távon egészségügyi kockázatokkal is, például magas vérnyomással vagy anyagcserezavarokkal. A probléma tehát nem a korán kelés, hanem az, ha valaki tartósan a saját biológiai ritmusával ellentétesen él.
A szakértők szerint a legjobb módszer az önmegfigyelés. Érdemes több napon át figyelni, mikor alszik el természetesen, mikor ébred fel ébresztő nélkül, és mikor a legenergikusabb.
A korán kelés nem mindenkinek ideális, de az alvási szokások fokozatos módosításával lehet közelíteni a kiegyensúlyozottabb ritmushoz: például korábbi lefekvéssel, reggeli természetes fény beengedésével és az esti képernyőhasználat csökkentésével.
10 000 lépés, 2 liter víz, reggeli: mi igaz ezekből az egészséget érintő szabályokból?
Sokan követnek különböző életmódbeli szabályokat az egészség megőrzése érdekében, azonban ezek közül nem mindegyik mögött áll valódi tudományos bizonyíték. Több, ma már alapvetőnek tartott tanács inkább marketingfogásként indult, mégis széles körben elterjedt, és sokan ma is ezek alapján próbálják javítani az egészségüket.
