Elindult Moszkva ostroma: Zelenszkij csapatai már Putyin uradalmát bombázzák

Az ukrán drónok május 17-én éjszaka az egyik legnagyobb moszkvai dróntámadást hajtották végre a háború kezdete óta, amely során több orosz légvédelmi és elektronikai hadviselési „gyűrűt” is áttörtek Moszkva és környéke felett. A támadásban több tucat célpontot értek találatok vagy dróntörmelékek, köztük ipari létesítményeket, energia-infrastruktúrát és lakóövezeteket is.

A támadás során az orosz hatóságok szerint legalább három ember meghalt, és több mint tízen megsérültek. A helyi beszámolók alapján a robbanások és tüzek több ponton egyszerre jelentek meg Moszkvában és a főváros agglomerációjában, ami a konfliktus új, intenzívebb szakaszára utalhat. A legfontosabb találatok között szerepelt a Seremetyevó nemzetközi repülőtér környéke, a Kapotnya olajfinomító térsége, valamint a Zelenográdban található „Elma” technológiai park, ahol mikroelektronikai alkatrészeket gyártanak, többek között rakétákhoz és drónrendszerekhez. Emellett több robbanásról számoltak be Himkiben, Isztrában, Krasznogorszkban és Moszkva városán belül is.

Putyin elnök februárban írta alá azt a rendeletet, amely ezt lehetővé teszi
Fotó: AFP

A támadás különlegessége, hogy az ukrán drónoknak több, egymásra épülő orosz légvédelmi rendszeren kellett áttörniük. Moszkva környékén az elmúlt években többrétegű védelmi hálózatot építettek ki, amely radarállomásokból, elektronikai zavaró rendszerekből és mobil légvédelmi egységekből áll. Ennek ellenére több drón elérte a célját, vagy lakott területekre zuhant, ahol károkat és halálos áldozatokat okozott. Helyszíni felvételek alapján Himkiben egy „Pantszir” légvédelmi rendszer működött, amely egy drónt próbált meg lelőni. A rendszer egy korábban bezárt hulladéklerakó területén volt telepítve, ami jól mutatja, hogy 

Moszkva védelme több, improvizált és gyorsan kiépített állásra épül. A beszámolók szerint a légvédelmi egységek több helyen is aktívan tüzeltek, miközben a drónok egy része áttört a védelmi zónákon.

A Moszkvai terület kormányzója megerősítette, hogy több civil is áldozatul esett a támadásnak. Starbeevo térségében egy lakóházba csapódó drón következtében egy nő meghalt, míg Pogorelki faluban egy épülő ház találatát követően két ember vesztette életét. Zelenográdban a mikroelektronikai ipari övezet és egy lakóépület is megsérült, miközben a helyi hatóságok több tucat épületkárról számoltak be. Különösen nagy figyelmet kapott a Szolnecsnogorszki térségben található „Szolnyecsnogorszkaja” üzemanyag-tároló elleni támadás, ahol legalább négy tartály gyulladt ki. A létesítmény az orosz energetikai infrastruktúra egyik fontos eleme, és a támadás újabb példája annak, hogy Ukrajna egyre gyakrabban célozza az orosz logisztikai és energiaellátó rendszereket.

A támadás hátterében szakértők szerint új generációs ukrán drónok is állhattak. A feltételezések szerint FP-1 típusú kamikaze drónok, valamint sugárhajtású drónrakéták is bevetésre kerülhettek, amelyek nagyobb hatótávolságra és gyorsabb behatolásra képesek, mint a korábbi eszközök. Egyes elemzések szerint ezek a fegyverek akár 60 kilogrammos robbanófejet is hordozhatnak, ami jelentős pusztító erőt biztosít. A támadás stratégiai jelentőségét növeli, hogy több célpont közvetlenül kapcsolódik az orosz hadiiparhoz. Zelenográdban például olyan mikroelektronikai üzemek működnek, amelyek a katonai technológia ellátási láncában is szerepet játszanak. Ezek kiesése vagy károsodása közvetlen hatással lehet az orosz fegyvergyártásra.

Ivan Sztupak, az Ukrán Jövő Intézetének katonai elemzője szerint a támadás azt jelzi, hogy Ukrajna képes volt áttörni a Moszkva köré kiépített többrétegű védelmi rendszert. Mint mondta, az elmúlt időszakban az ukrán drónprogram jelentős fejlődésen ment keresztül, és a mostani akció ennek egy látványos bizonyítéka lehet. Sztupak szerint a támadások célja kettős: egyrészt az orosz katonai infrastruktúra gyengítése, másrészt pszichológiai nyomásgyakorlás az orosz vezetésre és a lakosságra. A szakértő úgy fogalmazott, hogy Moszkva eddig sokak számára „biztonságos hátországként” működött, de ezek a támadások ezt a képet alapjaiban változtatják meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az orosz hatóságok több térségben ideiglenesen korlátozták a mobilinternetet és a kommunikációs hálózatokat a drónok elleni védekezés részeként. Ennek ellenére az ukrán eszközök egy része továbbra is képes volt navigálni és célba jutni, ami az elektronikai hadviselés korlátaira is rávilágít.

Szakértők szerint a mostani támadás nem egy egyszeri akció, hanem egy hosszabb tendencia része lehet, amelyben Ukrajna egyre mélyebben próbál behatolni az orosz hátországba. A célpontok kiválasztása alapján különösen az energiaipar, a hadiipar és a logisztikai infrastruktúra kerülhet a jövőben is a fókuszba. A moszkvai dróntámadás így nemcsak katonai, hanem politikai és pszichológiai üzenetet is hordoz: azt jelzi, hogy a háború földrajzi határai egyre kevésbé értelmezhetők hagyományos módon, és a frontvonal fokozatosan elmosódik a hátország és a hadszíntér között is.

Címlapi képünk illusztráció!