Egyre több európai döntéshozó szerint Putyin számára most nyílhat meg egy veszélyes „lehetőségi ablak”. A következő egy-két év kulcsfontosságú lehet, hiszen ebben az időszakban az Egyesült Államok politikája bizonytalanabb, míg Európa még nem építette ki teljesen saját katonai kapacitásait. Ez a kombináció sokak szerint ideális terepet teremthet arra, hogy Putyin támadást intézzen a NATO ellen.

Fotó: AFP
Több uniós forrás szerint a Kreml stratégái azt mérlegelhetik, hogy érdemes-e próbára tenni a NATO egységét és reakcióképességét. Bár az orosz hadsereg jelentős erőket köt le az ukrajnai háborúban,
Moszkva továbbra is keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel nyomást gyakorolhat a Nyugatra.
A szakértők szerint nem feltétlenül egy klasszikus invázió a legvalószínűbb forgatókönyv. Sokkal inkább olyan hibrid vagy korlátozott műveletek jöhetnek szóba, amelyek szándékosan a „szürke zónában” maradnak. Ilyen lehet egy dróntámadás, egy tengeri incidens a Balti-tengeren, vagy akár kisebb katonai akciók nehezen védhető területeken. Ezek célja az lehet, hogy zavart keltsenek, és megosszák a NATO-tagállamokat abban a kérdésben, hogy szükséges-e aktiválni a kollektív védelmet.
Az ilyen típusú lépések különösen veszélyesek lehetnek, mert nem egyértelműek. A NATO alapszerződésének 5. cikke kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül, azonban egy „nem egyértelmű” incidens esetén komoly vita alakulhat ki arról, hogy ez a küszöb átlépésre került-e.
Megosztott álláspontok és növekvő bizonytalanság Putyin miatt
A fenyegetés megítélésében komoly különbségek vannak Európa országai között. A keleti tagállamok – különösen azok, amelyek közel vannak Oroszországhoz – sokkal komolyabban veszik a veszélyt. Szerintük a történelem már többször bebizonyította, hogy a Kreml képes váratlan lépésekre.
Ezzel szemben más országok és több NATO-tisztviselő úgy látja, hogy a fenyegetés jelenleg túl van értékelve. Érvelésük szerint Oroszország katonai erőforrásai erősen le vannak kötve Ukrajnában, és egy új front megnyitása rendkívül kockázatos lenne.
Egy kétfrontos konfliktus komoly stratégiai hiba lehetne Moszkva számára.
Ennek ellenére a bizonytalanság tovább nő, különösen az amerikai politika alakulása miatt. Több európai vezető attól tart, hogy az Egyesült Államok csökkentheti elköteleződését a NATO mellett, ami gyengítheti a szövetség elrettentő erejét. Egy ilyen helyzetben Putyin könnyen úgy érezheti, hogy kisebb a kockázata egy provokatív lépésnek.
A szakértők szerint ráadásul a jelenlegi helyzetben a gyengülő Oroszország paradox módon veszélyesebb is lehet. A folyamatos katonai és gazdasági nyomás arra ösztönözheti a Kremlt, hogy új eszközökkel próbáljon kitörni a patthelyzetből – akár a konfliktus kiterjesztésével.
Abban ugyanakkor széles körű egyetértés van, hogy Európának növelnie kell védelmi képességeit. A következő évek döntőek lehetnek abból a szempontból, hogy a kontinens képes lesz-e önállóan is elrettenteni egy esetleges agressziót.
A kérdés így továbbra is nyitott: valóban kihasználja-e Putyin ezt az időszakot, vagy a félelmek túlzottnak bizonyulnak. Egy azonban biztos: Európa nem engedheti meg magának, hogy rosszul mérje fel a helyzetet.