Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA változás az utcaképen is azonnal érzékelhető. Egy forgalmas megállóban, ahol korábban gyorsételek és olcsó utazások reklámjai domináltak, ma már kulturális programok és intézmények – például a Rijksmuseum – plakátjai jelennek meg. A városvezetés célja egyértelmű: a közterek vizuális világa is tükrözze a fenntarthatósági törekvéseket - írja a BBC.

Korlátozzák a reklámokat Amszterdamban
A döntés mögött komoly klímapolitikai ambíciók állnak. Amszterdam 2050-re karbonsemlegessé kíván válni, és azt is célul tűzte ki, hogy lakói addigra felére csökkentsék húsfogyasztásukat. A városi politikusok szerint nehezen összeegyeztethető, hogy miközben ezekért a célokért dolgoznak, közben olyan reklámokból származik bevétel, amelyek épp az ellenkező irányba hatnak. A szabályozás egyik kezdeményezője hangsúlyozta: nem az egyéni döntések korlátozása a cél, hanem a vállalatok befolyásának csökkentése. Érvelésük szerint a folyamatos reklámnyomás megszüntetése nemcsak az impulzusvásárlást mérsékli, hanem azt az üzenetet is közvetíti, hogy a környezetre káros életmód már nem tekinthető kívánatosnak.
Amszterdamban
Gazdasági szempontból a húsreklámok eddig is csak minimális szerepet játszottak a piacon, míg a fosszilis üzemanyagokhoz köthető hirdetések aránya jóval jelentősebb volt.
A döntés inkább szimbolikus jelentőségű: a húsfogyasztást a repüléssel és a fosszilis energiával egy kategóriába emeli, így környezeti kérdésként kezeli azt. A lépés ugyanakkor heves vitákat váltott ki. Az iparági szereplők szerint a tiltás túlzott beavatkozás a fogyasztói döntésekbe, és korlátozza a vállalatok kereskedelmi szabadságát. Mások viszont úgy vélik, ez egy szükséges társadalmi fordulat kezdete lehet – hasonló ahhoz, ahogyan a dohányreklámok visszaszorítása is megváltoztatta a közgondolkodást. Amszterdam nem egyedül halad ezen az úton. A közeli Haarlem már korábban bevezette a húsreklámok korlátozását, és több holland város – köztük Utrecht és Nijmegen – is hasonló intézkedéseket hozott. Nemzetközi szinten pedig olyan városok, mint Edinburgh, Stockholm vagy Firenze szintén korlátozzák a fosszilis tüzelőanyagok reklámozását.
A szakértők egy része bizakodó. Szerintük a közterek vizuális környezetének átalakítása hosszabb távon formálhatja a társadalmi normákat és a fogyasztói szokásokat. Mások viszont óvatosságra intenek: a digitális reklámok világában kérdéses, hogy a fizikai hirdetések eltűnése önmagában mennyire lesz hatékony. Egy azonban biztos: Amszterdam döntése új irányt jelöl ki a városi klímapolitikában, és könnyen lehet, hogy más nagyvárosok számára is mintául szolgál majd a jövőben. Korábban az Origo beszámolt arról, hogy Amszterdam bezárja bordélyházainak felét.