Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÉvtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat a világegyetem egyik legnagyobb titka. A sötét anyag a tudósok szerint az univerzum anyagának jelentős részét alkothatja. Egy új kutatás szerint a nyomát már 2019-ben rögzíthették.
A sötét anyag azért különleges, mert nem bocsát ki, nem nyel el és nem ver vissza fényt, ezért teleszkópokkal nem látható. Friss kutatás szerint elképzelhető, hogy a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyének nyomát már évekkel ezelőtt sikerült rögzíteni – írja a Daily Mail.
Véletlenül bukkanhattak a sötét anyag nyomára
A sötét anyag évtizedek óta az univerzum egyik legnagyobb rejtélye. A tudósok szerint a világegyetem anyagának akár 85 százalékát is ez alkothatja, mégsem látható teleszkópokkal, mert nem bocsát ki, nem nyel el és nem ver vissza fényt. Egy új kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy a sötét anyag nyomát már 2019-ben rögzítették – csak akkor még nem tudták pontosan, mit látnak.
A kutatók egy fekete lyukak összeolvadásából származó gravitációs hullámot vizsgáltak újra. Ezek a hullámok akkor keletkeznek, amikor két fekete lyuk egymás felé spirálozik, majd összeütközik. A téridőben tovaterjedő rezgések információt hordoznak arról, milyen környezetben történt az ütközés.
A fekete lyukak segíthetnek megtalálni a láthatatlan anyagot
A kutatás lényege, hogy ha a fekete lyukak nem üres térben, hanem sűrű sötétanyag-felhőben olvadnak össze, akkor ez finom, de mérhető eltérést hagyhat a gravitációs hullámok jelében. A tudósok 28 fekete lyuk-összeolvadás adatait vetették össze matematikai modellekkel. Ezek közül 27 jel üres térben történt eseményre utalt, egy azonban különösen érdekesnek bizonyult.
Ez a GW190728 nevű jel volt, amely egy nagyjából húsz naptömegű fekete lyukpár összeolvadásából származott. A kutatók szerint a jel hasonlíthat arra, amit egy sűrű sötétanyag-környezetben történt ütközés produkálna.
A tudósok még nem állítják, hogy sikerült felfedezni a sötét anyagot. Az eredmény inkább erős nyom, amelyet további megfigyelésekkel kell ellenőrizni. Az új módszer mégis fontos lehet, mert a következő években egyre több gravitációs hullámot észlelhetnek, ezek között pedig újra feltűnhet ugyanaz az árulkodó jel.
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA
Először mutatta meg magát a sötét anyag
Csaknem száz év telt el azóta, hogy a csillagászok először feltételezték a rejtélyes sötét anyag létezését. Később újabb mérföldkövet értek el a kutatók: először sikerült láthatóvá tenni a sötét anyagról árulkodó sugárzást.
Nem látjuk, pedig tele van vele az univerzum: itt az igazság a sötét anyagról
A galaxisok mozgása, a kozmikus struktúrák kialakulása és fejlődése mind egy titokzatos összetevő jelenlétére utalnak. Az úgynevezett „sötét anyag” alkotja az univerzum tömegének nagy részét, mégis láthatatlan minden távcső számára. A fizikusok ma már kifinomult módszerekkel próbálják „levadászni”– de a feladat nehezebbnek bizonyul, mint várták.
Fekete lyuk helyett valami sötétebb és iszonyatosabb erő uralja a Tejút közepét
Évtizedek óta tartja magát a tudományos vélekedés, miszerint galaxisunk, a Tejútrendszer közepén egy gigantikus, szupermasszív fekete lyuk uralkodik. Egy új és merész elmélet szerint azonban lehetséges, hogy a sötét anyag egy rendkívül sűrű formája felelős a központban tapasztalható gravitációs jelenségekért, nem pedig egy fekete lyuk. Ha ez a feltételezés beigazolódik, az gyökeresen átformálhatja az univerzum működéséről alkotott ismereteinket.
