Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb feszültséget hozott a háborúba a tűzszünet kérdése: Putyin május 8–9-re hirdetett fegyvernyugvást, miközben kemény fenyegetést is megfogalmazott Kijevvel szemben.
Újabb diplomáciai és katonai feszültséget hozott a tűzszünet körüli vita az orosz–ukrán háborúban. Putyin döntése alapján Oroszország május 8–9-re „győzelem napi tűzszünetet” hirdetett, és elvárta, hogy Ukrajna is csatlakozzon ehhez. A bejelentést azonban azonnal árnyalta egy kemény figyelmeztetés: ha Ukrajna megpróbálja megzavarni az ünnepségeket, az orosz hadsereg „masszív rakétacsapást” mérhet Kijev központjára.
Fotó: Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP / Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a civil lakosságot és a külföldi diplomatákat is figyelmeztették, hogy szükség esetén hagyják el a várost. A lépést Moszkva részben egy kijelentésre alapozta, amelyet Zelenszkij tett egy jereváni csúcstalálkozón.
Zelenszkij gyors válasza és a helyzet eszkalációja
A bejelentés után Zelenszkij gyorsan reagált, és saját, májusi tűzszünet-kezdeményezését jelentette be – ráadásul korábbi időpontra. Az ukrán elnök közölte, hogy már május 6-tól életbe léphet a fegyvernyugvás, mert szerinte „az emberi élet fontosabb, mint bármilyen ünnepség”.
Hangsúlyozta azt is, hogy Kijev nem kapott hivatalos részleteket az orosz javaslatról, és a konfliktus lezárásához valódi lépésekre lenne szükség, nem csupán szimbolikus bejelentésekre.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár mindkét fél tűzszünetről beszél, a harcok nem álltak le. Röviddel a bejelentések után Oroszország több régiójában légiriadót rendeltek el, míg Ukrajnában egy orosz támadás halálos áldozatokat követelt.
Közben az is kiderült, hogy az idei moszkvai győzelem napi parádét szűkített formában rendezik meg, katonai járművek nélkül – amire közel két évtizede nem volt példa. A hivatalos indoklás szerint ezt az aktuális „műveleti helyzet” teszi szükségessé.
