Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy új kutatás szerint a csecsemők bélflórája és a születéskor jelen lévő epigenetikai folyamatok szoros kapcsolatban állhatnak az agy fejlődésével. Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos bélbaktériumok akár csökkenthetik az ADHD és az autizmus kialakulásának kockázatát, bár a tudósok szerint további vizsgálatokra van szükség az összefüggések pontos megértéséhez.
A tudósok meglepő kapcsolatot fedeztek fel a csecsemők korai biológiai fejlődése, a bélmikrobiom és az agy fejlődése között. Az eredmények szerint bizonyos bélbaktériumok akár védő szerepet is játszhatnak az autizmus és az ADHD kialakulásával szemben – írja a ScienceDaily.
Fotó: Unsplash
Az élet első évei kulcsfontosságúak az agy és az immunrendszer fejlődése szempontjából. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy mind az epigenetikai folyamatok, mind a bélmikrobiom hosszú távon hatással lehetnek az egészségre, de a két rendszer kapcsolatáról eddig keveset tudtak.
A kutatók szerint a születéskor jelen lévő epigenetikai beállítottság hatással lehet a neurofejlődési rendellenességek kockázatára. Ugyanakkor bizonyos „jó” baktériumok jelenléte a bélrendszerben módosíthatja ezt a kockázatot.
A kutatás során 571 újszülött köldökzsinórvéréből elemezték a DNS-metilációs mintázatokat, amelyek az epigenetikai szabályozás egyik legismertebb formáját jelentik.
Az adatokat 969 gyermek bélmikrobiom-mintáival vetették össze, amelyeket 2, 6 és 12 hónapos korban gyűjtöttek. Emellett a szülők bélflóráját is megvizsgálták a terhesség harmadik trimeszterében.
Amikor a gyerekek betöltötték a 36 hónapos kort, a kutatók viselkedési kérdőívek segítségével felmérték neurofejlődésüket, majd összevetették az eredményeket a korábbi genetikai és mikrobiológiai adatokkal.
Mi befolyásolja a csecsemők bélflóráját?
A kutatás szerint több tényező is összefüggött a születéskor megfigyelhető epigenetikai mintázatokkal. Ilyen volt a szülés módja, a terhesség hossza, az idősebb testvérek jelenléte, valamint az anya allergiás betegségei.
A császármetszéssel született babáknál a kutatók eltérő DNS-metilációs mintázatokat figyeltek meg több olyan génnél, amelyek az immunrendszer működésében és az agy fejlődésében játszanak szerepet.
Kapcsolat a génszabályozás és a bélbaktériumok között
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a születéskor meglévő epigenetikai mintázatok hatással voltak arra, hogyan alakult a gyermekek bélmikrobiomja az első életév során.
Azoknál a csecsemőknél, akiknél bizonyos immunrendszerrel kapcsolatos génekben magasabb DNS-metilációt mértek, 12 hónapos korra kevésbé változatos bélflóra alakult ki.
Ezek a gének segítik a szervezetet a kórokozók felismerésében és az ellenük adott immunválasz kialakításában.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a születéskor jelen lévő biológiai folyamatok már az élet első évében befolyásolhatják a bélbaktériumok összetételét.
ADHD és autizmus: bizonyos baktériumok védelmet nyújthatnak
Amikor a kutatók a hároméves korban mért viselkedési eredményeket elemezték, azt találták, hogy az autizmus és az ADHD bizonyos jelei összefüggésben álltak meghatározott epigenetikai mintázatokkal és bélbaktériumokkal.
Azoknál a gyermekeknél, akik autizmushoz kapcsolható epigenetikai mintázatokkal rendelkeztek, kisebb valószínűséggel jelentkeztek az állapot jelei, ha csecsemőkorukban megjelent a Lachnospira pectinoschiza nevű baktérium a bélrendszerükben.
Hasonló eredményt figyeltek meg az ADHD esetében is. Azoknál a gyermekeknél, akik ADHD-hoz kapcsolódó epigenetikai mintázatokat hordoztak, kisebb eséllyel jelentkeztek a rendellenesség jelei, ha életük első évében kialakult náluk a Parabacteroides distasonis baktérium jelenléte.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az agy egészségének alapjai már a születés előtt kialakulnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek fejlődési útja előre meghatározott lenne.
Egyre több gyerek megy a sok képernyőidő miatt pszichiátriára
Az utóbbi években aggasztó jelenségre figyeltek fel a szakemberek. Jelentősen megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichiátriai ellátásra szorulnak, gyakran a túlzott képernyőhasználattal összefüggésben. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD diagnózisok száma különösen meredeken emelkedik, és a probléma ma már szinte minden óvodai és iskolai közösségben jelen van.
ADHD-val él? – ezt az egyszerű trükköt érdemes kipróbálnia
A Japánból ismert módszert – azaz a shisa kanko-t – eredetileg a vasúti dolgozók használták: a lényege, hogy az ember rámutat egy fontos tárgyra vagy lépésre, és hangosan ki is mondja, mit ellenőrzött. Az ADHD szempontjából ez azért érdekes, mert egyszerre vonja be a látást, a mozgást és a hallást, vagyis több csatornán erősíti meg az információt.
