Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy új geológiai kutatás szerint sikerült közelebb kerülni a bibliai Édenkert földrajzi helyének meghatározásához. A Biblia szerint az Édenkertből négy folyó eredt, amelyek közül az egyik az Eufrátesz volt.
A kutatók most először rekonstruálták részletesen az Eufrátesz több millió éves kialakulásának történetét. Az eredmények új bizonyítékokkal szolgálnak a Biblia egyik legismertebb helyszínének valós földrajzi hátterére – írja a Daily Mail.
Fotó: Unsplash
Közelebb kerültünk a bibliai Édenkert helyének megfejtéséhez
A vizsgálatok szerint az Eufrátesz elődje két ősi folyóból, a Paleo-Karasu és a Paleo-Murat rendszeréből alakult ki. A kutatók szeizmikus adatok, műholdfelvételek és üledékminták segítségével térképezték fel a folyó múltját. Az elemzések azt mutatják, hogy ezek a vízrendszerek a mai Törökország és Szíria területén fejlődtek ki.
A térség egybeesik azzal a Mezopotámiával, amelyet sok történész és bibliakutató régóta az Édenkert lehetséges helyszínének tart.
A folyók végül mintegy 1,6 millió éve egyesültek, létrehozva a mai Eufráteszt. Az Eufrátesz és a Tigris által táplált vidék később az emberi civilizáció egyik bölcsőjévé vált. A kutatás megerősíti, hogy a bibliai történetekben szereplő folyórendszer valóban egy ősi, jelentős földrajzi régióhoz kapcsolódik. A tudósok szerint a térséget hatalmas földtani változások és árvizek formálták az évmilliók során.
Bár a kutatás nem bizonyítja közvetlenül az Édenkert létezését, szűkíti azt a területet, ahol a bibliai leírás gyökerezhetett.
A felfedezés alapján a mai Irak, Szíria és Törökország határvidékén fekvő Mezopotámia továbbra is a bibliai Édenkert legvalószínűbb helyszíne.
Egy orosz tudós teljesen mást állít
Egy orosz számítástechnikai szakember, Dr. Konsztantyin Boriszov szerint az Édenkert nem Mezopotámiában, hanem Egyiptomban, a gízai piramisok közelében helyezkedhetett el. Elméletét bibliai leírásokra, ókori és középkori térképekre, valamint számítógépes modellezésre alapozza, és azt állítja, hogy a Nílus lehet a Biblia egyik rejtélyes folyója, sőt az élet fája egykor a Nagy Piramis helyén állhatott. A vitatott elképzelés gyökeresen szembemegy a hagyományos nézettel, mégis új lendületet adott az Édenkert valódi helyéről szóló évszázados vitának.
Lehet, hogy nem almát evett Ádám és Éva?
Bár a legtöbb ábrázoláson alma szerepel a tiltott gyümölcsként, a Biblia valójában nem nevezi meg, milyen gyümölcsről volt szó. Egyes vallási hagyományok és értelmezések szerint akár füge is lehetett, amit az is erősít, hogy Ádám és Éva a bűnbeesés után fügefalevelekkel takarták el magukat. A kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat és teológusokat, de a válasz máig rejtély maradt.
