A kézírás árulhatja el egy súlyos betegség első jeleit

Egy új portugál kutatás szerint a mindennapi írás során is megjelenhetnek olyan jelek, amelyek összefüggésben állhatnak az időskori kognitív változásokkal. A kézírás különösen akkor válhat árulkodóvá, amikor az írás összetettebb gondolkodási folyamatokat is igényel.

A kézírás és a kognitív képességek kapcsolatát vizsgáló kutatást a Frontiers in Human Neuroscience tudományos folyóiratban publikálták. A vizsgálatban 58 és 92 év közötti, idősotthonban élő felnőtt vett részt. Közülük 38-an valamilyen kognitív károsodással éltek, míg 20 résztvevőnél nem állapítottak meg ilyen problémát.

A kutatók szerint a kézírás bizonyos esetekben árulkodhat a kognitív állapotról - Képünk illusztráció
Fotó: Unsplash

Mit vizsgáltak a kutatók a kézírás során?

A vizsgálat során a résztvevők digitális táblagépeken végeztek különböző írási feladatokat. Először egyszerű vonalakat és pontokat kellett rajzolniuk, majd rövid mondatokat kellett leírniuk. A mondatokat vagy egy kártyáról másolták le, vagy diktálás után írták le – tájékoztat a Huffpost.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az írás sebessége, folyamatossága és pontossága összefüggésben állhat-e a résztvevők kognitív állapotával.

Az egyszerű vonal- és pontrajzolási feladatoknál nem mutatkozott jelentős különbség a két csoport között. A szakemberek szerint ezek a gyakorlatok elsősorban az alapvető mozgáskoordinációt mérik. A diktálás utáni írás során azonban már jól látható eltérések jelentkeztek. A kognitív károsodással élő résztvevők lassabban és kevésbé hatékonyan írtak, mozdulataik pedig töredezettebbek és kevésbé gördülékenyek voltak.

A kutatók szerint a nyelvi feldolgozást, a munkamemóriát és a figyelmi folyamatokat igénylő feladatok jobban felszínre hozhatják a kognitív problémákat.

Használható lehet a kézírás szűrővizsgálatként?

A kutatás vezetői szerint a kézírás a jövőben olcsó és könnyen alkalmazható kiegészítő eszköz lehet a kognitív állapot nyomon követésére.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a módszer egyelőre nem alkalmas önálló diagnózis felállítására. A vizsgálat kis létszámú volt, ráadásul valamennyi résztvevő idősotthonban élt, ezért további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint érdemes figyelni arra, ha egy idősebb családtag egyre nehezebben tud leírni egyszerű információkat, vagy gyakran összezavarodik írás közben. Ilyen esetben célszerű szakemberhez fordulni.

A kutatók emlékeztetnek arra, hogy az agyműködés megőrzésében a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, az új készségek elsajátítása és az aktív társas kapcsolatok is fontos szerepet játszanak. A szakemberek szerint a társas elszigetelődés hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet a memóriára és a gondolkodási képességekre, ezért az aktív közösségi élet az idősebb korban is kiemelten fontos.

Nem mindegy, mit csinál ülés közben: ezek a tevékenységek árthatnak leginkább az agynak

Az emberi agy szempontjából nem mindegy, hogyan ülünk órákon át: egy friss svéd kutatás szerint a szellemi aktivitással járó ülőtevékenységek akár védhetnek is az időskori hanyatlástól. A kutatók szerint a demencia kialakulásának esélye jelentősen csökkent azoknál, akik olvasással, irodai munkával vagy más gondolkodást igénylő tevékenységgel töltötték ülőidejüket.