Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSzámos kutatás szerint káros hatással lehet az emberi szervezetre és a környezetre a mikroműanyagok jelenléte. Szakértők most azt vizsgálták, hogy az egyik legalapvetőbb konyhai eszközből, a mosogatószivacsból mennyi mikroműanyag távozik egy-egy mosogatás után.
A mosogatószivacs szinte minden háztartás alapvető kelléke, egy friss kutatás szerint azonban használat közben apró műanyagrészecskéket, úgynevezett mikroműanyagokat juttathat a környezetbe – írja a DailyScience.
Fotó: Unsplash
A bonni egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a mindennapi használat során mennyi műanyag válik le egy mosogatószivacs felületéről, illetve milyen hatással van ez a környezetre és a szervezetre.
Bár a mosogatószivacsok milliószámra vannak jelen a háztartásokban, a mikroműanyag-kibocsátásukról eddig viszonylag kevés kutatás készült. A szakemberek ezért laboratóriumi vizsgálatok és háztartási körülmények között végzett megfigyelések segítségével igyekeztek pontosabb képet kapni a problémáról.
A kutatásban németországi és észak-amerikai családok vettek részt, akik három különböző típusú szivacsot használtak a mindennapi mosogatás során. A résztvevők dokumentálták használati szokásaikat, a kutatók pedig a szivacsok tömegének változását figyelték, hogy megállapítsák, mennyi anyag kopott le róluk.
Ennyi mikroműanyagot bocsáthat ki egy mosogatószivacs
A vizsgálatok során minden tesztelt mosogatószivacs veszített valamennyit a tömegéből, ami azt jelenti, hogy használat közben mikroműanyag-részecskék kerültek a környezetbe és az elmosogatott tányérokra.
A kutatók azt is megállapították, hogy azok a szivacsok, amelyek kevesebb műanyagot tartalmaznak, lényegesen kevesebb mikroműanyagot bocsátanak ki használat közben.
Bár egyetlen mosogatószivacs által kibocsátott mikroműanyag mennyisége elsőre nem tűnik jelentősnek, országos vagy világszinten már komoly számokról beszélhetünk.
A szennyvíztisztító rendszerek ugyan a részecskék jelentős részét képesek kiszűrni, de így is több tonna mikroműanyag kerülhet évente folyókba, tavakba, tengerekbe és a talajba.
A mikroműanyag nemcsak a környezetre, hanem az emberi szervezetre is komoly hatással lehet. Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy ezek az apró műanyagrészecskék az ivóvízzel, az élelmiszerekkel és a belélegzett levegővel is bejuthatnak a szervezetünkbe. A tudósok már találtak mikroműanyagokat többek között a vérben, a tüdőben, a májban, a méhlepényben, sőt az emberi agyszövetben is.
A mikroműanyagok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, és károsíthatják a sejtek normális működését.
További kockázatot jelenthet, hogy a mikroműanyagok különféle vegyi anyagokat és szennyezőket is magukhoz köthetnek, amelyek a szervezetbe jutva szintén kedvezőtlen hatásokat válthatnak ki.
Riasztó eredmények: mikroműanyagokkal szennyezett több bébiétel is
A Greenpeace tanulmánya mikroműanyagokat talált a Nestlé és a Danone műanyag tasakokban árusított bébiételeiben, ami aggodalmat keltett. A tanulmányban minden gyártótól három bébiételes zacskót vizsgáltak meg, és minden elemzett mintában találtak mikroműanyag részecskéket.
