Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHónapok óta követik egy Hartwin névre keresztelt hosszúszárnyú bálna útját, amely Európa több országának partjainál is felbukkant. Az állatot júliusban többször is látták a Balti-tenger térségében. Szokatlanul világos háta és elhúzódó tartózkodása miatt a szakértők is figyelemmel követik az állapotát.
A Balti-tenger több pontján is észlelték az elmúlt hetekben Hartwint, a hosszúszárnyú bálnát. Az állatot előbb Dánia közelében, majd a Flensburgi-öbölben, Kielnél, Wismarban, legutóbb pedig a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban található Wustrow előtt figyelték meg – számolt be róla a Bild.
Fotó: Unsplash
A szakértők és a hatóságok nagy valószínűséggel ugyanannak az állatnak tulajdonítják az észleléseket. A Stranded No More állatvédő szervezet, amely hónapok óta követi Hartwin útját, eddig összesen 33 észlelést dokumentált.
Az első ismert megfigyelés január 18-án történt Hollandiában. Ezt követően Norvégia, Skócia, Anglia és Dánia partjainál is látták a bálnát, amely később a Skagerrakon keresztül jutott be a Balti-tengerre.
Aggodalomra ad okot a hosszúszárnyú bálna bőrének állapota
Hartwin egyik feltűnő jellegzetessége a szinte fehérnek látszó háta. A róla készült fényképeken nagy kiterjedésű bőrelváltozások figyelhetők meg, ezért a szakértők nem zárják ki, hogy az állat egészségi problémákkal küzd.
Fényképek alapján azonban sem a bőrelváltozások pontos oka, sem a bálna általános egészségi állapota nem határozható meg megbízhatóan.
Azt azonban nem erősítették meg, hogy Hartwin esetében valóban ez áll-e a háttérben.
A Balti-tenger sekélyebb részein is megfigyelték
Hartwint július elején a Flensburgi-öbölben látták, később Heiligenhafen előtt és a Kiel-öbölben is megfigyelték. Ezután Mecklenburg–Elő-Pomeránia partjaihoz jutott, ahol a wismari kikötőbe is beúszott. Július 29-én Wustrow közelében észlelték.
Mecklenburg–Elő-Pomeránia környezetvédelmi minisztériuma a wismari észlelés után arról számolt be, hogy az állat életerősnek tűnik. A hatóságok célja, hogy a bálna zavartalanul visszajusson a mélyebb vizekbe, és elkerüljék a partra sodródását.
Schleswig-Holsteinben az ismétlődő észlelések miatt külön bejelentési láncot hoztak létre, amelybe a rendőrséget, a hajóforgalmi központokat és a dán hatóságokat is bevonták. Arra kérik az embereket és a hajósokat, hogy tartsanak távolságot az állattól, mivel a szükségtelen közelség további stresszt okozhat számára.
Hartwin útja több ponton emlékeztet Timmy, egy másik hosszúszárnyú bálna történetére. Timmy hosszabb ideig tartózkodott a Balti-tenger sekély vizeiben, majd egy uszállyal a Skagerrakba szállították, ahol szabadon engedték. Később holtan találtak egy bálnát a dániai Anholt szigeténél.
Bár egy vitatott DNS-összehasonlítás kétségeket vetett fel az állat azonosításával kapcsolatban, a nyomkövetési adatok, a dokumentált sérülések és a farokúszó összehasonlítása alapján szakértők és hatóságok úgy vélik, hogy az Anholtnál megtalált állat Timmy volt.
Miért jelenthet veszélyt a Balti-tenger a bálnákra?
A szakértők szerint a hosszúszárnyú bálnák felbukkanása a térségben önmagában nem számít rendkívülinek. Vándorlásuk során az állatok part menti vizeken és öblökön is áthaladhatnak. A kereskedelmi bálnavadászat visszaszorulása után állományuk is jelentősen növekedett, így az észlelések száma is emelkedhet.
A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az emberi tevékenység befolyásolhatja a bálnák tájékozódását. A hajóforgalom okozta víz alatti zaj mellett a halászhálók és más tengeri veszélyforrások is kockázatot jelenthetnek. A Balti-tenger a nagy testű bálnák számára azért is problémás lehet, mert viszonylag könnyen bejuthatnak a térségbe, a visszaút az Atlanti-óceán felé azonban nehezebb.
Ha a bálnák hosszabb időt töltenek alacsony sótartalmú vizekben, az károsíthatja a bőrüket, fehér elszíneződést és hámlást okozhat, valamint növelheti a fertőzések kockázatát.