Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb tudományos viták középpontjába került egy több mint húsz éve felfedezett víz alatti lelőhely. Az India nyugati partjainál található Khambhat-öbölben feltárt maradványokról egyes kutatók úgy vélik, hogy egy eddig ismeretlen, több ezer éves ősi civilizáció nyomai lehetnek.
A különleges régészeti lelőhelyet még 2000 decemberében fedezte fel az indiai Nemzeti Óceántechnológiai Intézet (NIOT), miközben a kutatók a térségben környezeti vizsgálatokat végeztek.
A kutatók szonártechnológia segítségével hatalmas, geometrikus alakzatokat azonosítottak a tengerfenéken, mintegy 36 méteres mélységben. A feltételezett település maradványai több mint nyolc kilométer hosszan és három kilométer szélességben húzódhatnak.
Több ezer éves leletek kerültek elő a tenger mélyéről
A lelőhelyről előkerült tárgyak között kerámiadarabokat, gyöngyöket, szobortöredékeket, falmaradványokat, valamint emberi csontokat és fogakat is találtak.
Egyes szénizotópos vizsgálatok szerint bizonyos leletek akár 9500 évesek is lehetnek. Ha ez a keltezés helytálló lenne, az alapjaiban változtatná meg az emberi történelemről alkotott képet, mivel a jelenleg ismert korai városi civilizációknál – például az Indus-völgyi kultúránál – is régebbi településről lehetne szó.
Murli Manohar Joshi indiai tudományos és technológiai miniszter 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy a felfedezés egy olyan civilizációhoz köthető, amely idősebb lehet az Indus-völgyi civilizációnál.
Az Indus-völgyi kultúra a mai Pakisztán és India északnyugati részén alakult ki, és a világ egyik legkorábbi városias civilizációjának számít Mezopotámia és az ókori Egyiptom mellett.
A kutatók között nincs egyetértés a leletek koráról
Bár a felfedezés hatalmas érdeklődést váltott ki, a régészek között továbbra sincs egyetértés abban, hogy pontosan milyen korú és jelentőségű a lelőhely.
Egyes szakértők szerint a szonárképeken látható szabályos alakzatok valóban emberi építmények lehetnek. Más kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tengerfenéken található tárgyak egy része természetes folyamatok következtében is kerülhetett a helyszínre.
A vita egyik központi eleme egyetlen fadarab, amelynek korát körülbelül 9500 évre becsülték. Több szakértő szerint azonban önmagában ez nem bizonyítja, hogy az egész lelőhely ilyen idős.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a Khambhat-öböl rendkívül nehezen kutatható terület az erős áramlatok és folyamatosan mozgó homok miatt.
Egyesek szerint újra kellene írni a civilizáció történetét
A felfedezés támogatói szerint a víz alatti város bizonyíték lehet arra, hogy az emberi társadalmak már jóval korábban is képesek voltak összetett települések létrehozására.
Graham Hancock író és dokumentumfilmes szerint a lelőhely teljesen átalakíthatja a civilizációk eredetéről alkotott elképzeléseket, mivel ilyen méretű városokat a hagyományos régészeti kronológia csak több ezer évvel későbbre helyez.
A legtöbb régész azonban óvatosságra int. Szerintük további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessék: valóban egy több mint kilencezer éves település maradványait találták meg.
A Khambhat-öbölben található rejtélyes lelőhely így több mint két évtizeddel a felfedezése után is az egyik legvitatottabb régészeti kérdés maradt. A kutatók szerint a helyszín további feltárása kulcsfontosságú lehet annak megértésében, hogyan alakultak ki az első emberi civilizációk.
Nem ez az egyetlen eltűnt város, amelyet a tudósok felfedeztek. Tavaly az Iszik-köl tó mélyén egy elveszett középkori település maradványait találták meg kirgiz kutatók. Az elveszett város sokakat a legendás Atlantiszra emlékeztet.
