Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy rohingyákat szállító hajó elsüllyedt Mianmar partjainál, egy másikkal pedig röviddel az indulása után megszakadt a kapcsolat. Az ENSZ attól tart, hogy több mint ötszáz menekült veszíthette életét, az áldozatok számát azonban még nem erősítették meg.
Több mint ötszáz rohingya menekült halálától tartanak, miután egy hajó elsüllyedt Mianmar partjainál, egy másikkal pedig megszakadt a kapcsolat. A tragédia hátterében az ország katonai diktatúrákkal, etnikai konfliktusokkal és a 2021-es puccs után elmélyült humanitárius válsággal terhelt történelme áll.
Több mint ötszáz rohingya menekült halhatott meg két hajókatasztrófában
Több mint ötszáz ember halálától tartanak, miután két, főként rohingyákat szállító hajó felborulhatott Mianmar partjainál. Az áldozatok számát egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, az ENSZ szervezetei azonban súlyos emberveszteségre figyelmeztetnek – írja a Reuters.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának előzetes információi szerint a két hajó június végén indult el Mianmar Rakhine államából – olvasható az International Organization for Migration oldalán.
Az egyik fedélzetén körülbelül 250 ember tartózkodott, a járművel röviddel az indulás után megszakadt a kapcsolat. A másik hajó mintegy 280 embert szállított, és feltehetően július 8-án süllyedt el Mianmar Ayeyarwady régiójának partjainál.
A monszun idején gyakori viharok, heves esőzések és áradások különösen veszélyessé teszik a tengeri átkelést.
Menekülésre kényszerülnek a rohingyák
A rohingyák többségében muszlim, állampolgárság nélküli kisebbség tagjai. Több mint egymillióan élnek túlzsúfolt bangladesi menekülttáborokban, miután elmenekültek a mianmari hadsereg erőszakos fellépése elől.
Mianmarban továbbra is súlyos korlátozások sújtják őket, sokan internálótáborokban élnek. A romló körülmények miatt egyre többen próbálnak rozoga hajókon Malajziába jutni – derül ki az Al Jazeera cikkéből.
Katonai diktatúra, népírtás, menekültek és etnikai konfliktus Mianmarban
Mianmar történelmét gyarmati uralom, katonai diktatúrák, etnikai konfliktusok és rövid demokratikus időszakok határozták meg. A korábban Burma néven ismert országban több mint 130 hivatalosan elismert etnikai csoport él, a közöttük lévő feszültségeket pedig több kormányzat is tovább mélyítette.
A hadsereg évtizedek óta meghatározza az ország sorsát
Burma 1886-ban a Brit Birodalom része lett, majd 1948-ban nyerte el függetlenségét. Az országot már a kezdetektől etnikai lázadások és gyenge állami intézmények jellemezték.
A hadsereg 1962-ben puccsal átvette a hatalmat, és évtizedeken át elnyomó rendszert működtetett. Az ország elszigetelődött, gazdasága súlyos válságba került. A 2011-ben kezdődő reformidőszak ellenére a Tatmadaw megőrizte politikai és alkotmányos befolyását.
A 2021-es puccs után fegyveres konfliktus kezdődött
A hadsereg 2021 februárjában megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt. A hatalomátvételt Min Aung Hlaing főparancsnok vezette, aki azóta Mianmar tényleges irányítója.
A puccs tömegtüntetéseket és polgári engedetlenséget váltott ki. A junta több ezer tüntetőt és aktivistát börtönzött be, sok civilt megöltek. Az ellenállás később felfegyverkezett, ma helyi milíciák, a Népi Védelmi Erők és etnikai fegyveres csoportok harcolnak a hadsereg ellen. Az ENSZ szerint több mint 2,6 millió ember vált belső menekültté.
A konfliktus humanitárius következményei:
- Az ENSZ adatai szerint több mint 2,6 millió ember vált belső menekültté.
- Több ezer települést pusztítottak el, vagy hagytak el lakói.
- Az egészségügyi rendszer összeomlóban van, és a földrengés által sújtott területeken is akadozik az orvosi ellátás.
- A nemzetközi segélyszervezetek korlátozottan férnek hozzá a rászorulókhoz, mivel a junta ellenőrzi az útvonalakat és engedélyeket.
Százezrek menekültek el az üldözött rohingyák közül
A rohingyákat Mianmarban illegális bevándorlóknak tekintik, állampolgárságukat nem ismerik el. Mozgásukat korlátozzák, sokan internálótáborokban élnek.
A hadsereg 2017-es tisztogató műveletei után csaknem 750 ezer rohingya menekült Bangladesbe. A mianmari hadsereget háborús bűncselekményekkel vádolták meg. A rohingyák közül sokan ma is túlzsúfolt menekülttáborokban élnek, mások rozoga hajókon próbálnak biztonságosabb országokba jutni.
