Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA romok alatt rekedt emberek után napokig kutattak a mentőcsapatok, miközben egész Argentína döbbenten figyelte a tragédiát. Az AMIA központ elleni terrortámadás 85 ember életét oltotta ki, és máig az ország egyik legfájóbb történelmi sebeként él a köztudatban.
Harminckét éve követtek el Argentína történetének legsúlyosabb terrortámadását. Egy robbanóanyaggal megrakott furgon felrobbant a Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi központ előtt, 85 ember életét kioltva, több mint 300-at pedig megsebesítve. A merénylet nemcsak az országot sokkolta, hanem az egész világot, az ügy pedig több mint három évtizeddel később is lezáratlan fejezetnek számít.
Fotó: ALI BURAFI / AFP
Egy hétköznapi reggelből pillanatok alatt tragédia lett
1994. július 18-án egy robbanóanyaggal megrakott furgon semmisítette meg a Buenos Aires-i AMIA zsidó közösségi központ épületét. A merényletben 85 ember vesztette életét, több mint 300-an megsérültek, az ügy pedig több mint három évtizeddel később is lezáratlan maradt.
A detonáció ereje szinte teljesen lerombolta az AMIA központjának épületét. A lökéshullám a környező házakban is súlyos károkat okozott, az utcákat törmelék borította, miközben emberek százai rekedtek a romok alatt. A mentőalakulatok napokon át dolgoztak a túlélők felkutatásán.
A hivatalos adatok szerint 85 ember vesztette életét, több mint 300-an megsérültek, ezzel az AMIA-merénylet máig Argentína történetének legsúlyosabb terrortámadása.
Latin-Amerika legnagyobb zsidó közösségét érte a támadás
Az AMIA nem csupán egy irodaépület volt. Az intézmény évtizedek óta az argentin zsidó közösség kulturális, oktatási és szociális központjaként működött.
Az Euronews adatai szerint a kilencvenes években Argentínában mintegy 400 ezer zsidó élt, ami Latin-Amerika legnagyobb, a világ egyik legjelentősebb zsidó közösségének számított.
A merénylet ezért nemcsak Argentína, hanem a nemzetközi zsidó közösség ellen irányuló támadásként is bevonult a történelembe.
Két évvel korábban már történt egy hasonló merénylet
Az AMIA elleni robbantás nem előzmény nélküli volt.
1992-ben autóba rejtett pokolgép robbant Izrael buenos airesi nagykövetségénél, ahol 22 ember meghalt és több mint kétszázan megsérültek.
A két merénylet között a nyomozók hamar összefüggést kezdtek keresni, mivel mindkét támadás a zsidó közösséget célozta.
A nyomozást hibák és politikai botrányok kísérték
A robbantást követő nyomozás hamar káoszba fulladt. Bizonyítékok tűntek el, tanúvallomások váltak ellentmondásossá, később pedig több nyomozót és bírót is azzal vádoltak meg, hogy szabálytalanságokat követtek el vagy megpróbálták eltussolni az ügyet. Az első eljárások összeomlottak, emiatt az áldozatok hozzátartozóinak hosszú éveket kellett várniuk arra, hogy egyáltalán újrainduljon a vizsgálat.
Kiket tartanak felelősnek?
Az argentin ügyészség és az ország legfelsőbb büntetőbírósága szerint a merényletet a Hezbollah hajtotta végre, az akciót pedig az iráni állam legmagasabb vezetői tervezték meg és támogatták. Az iráni vezetés minden vádat visszautasított, és következetesen tagadja, hogy köze lett volna a robbantáshoz.
Az ügyben több iráni tisztségviselő és Hezbollah-tag ellen adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, ám egyikük sem került argentin bíróság elé.
– emlékeztet a Reuters.
Alberto Nisman halála újabb rejtélyt szült
2015-ben újabb fordulatot vett az ügy. Alberto Nisman különleges ügyész egy csaknem 300 oldalas vádiratban azt állította, hogy Cristina Fernández de Kirchner akkori államfő kormánya szándékosan igyekezett elfedni Irán feltételezett szerepét a merényletben.
Nismant azonban néhány órával azelőtt holtan találták buenos airesi lakásában, hogy a parlament előtt ismertette volna bizonyítékait.
Halálát kezdetben öngyilkosságként kezelték, ám a csendőrség 2017-es szakértői vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel emberölés történt. Az ügy nyomán Claudio Bonadio szövetségi bíró hazaárulással vádolta meg Cristina Fernández de Kirchnert, és kérte a szenátustól mentelmi jogának felfüggesztését, hogy letartóztathassák. A volt elnököt azonban végül nem vették őrizetbe, mivel a szenátus nem járult hozzá a mentelmi jogának felfüggesztéséhez.
Több mint harminc év után is új fejezet nyílt
A hosszú ideig eredménytelen eljárások után 2025-ben jelentős fordulat következett be. Az argentin parlament olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi a hosszú ideje szökésben lévő gyanúsítottak távolléti bírósági tárgyalását. Ennek alapján Daniel Rafecas szövetségi bíró elrendelte, hogy tíz – iráni és libanoni – gyanúsított ellen távollétükben is megindulhat a büntetőeljárás. A döntés új reményt adott az áldozatok hozzátartozóinak, hogy három évtized után végre jogi lezárás közeledhet.
Az emlékezés napja
Argentínában minden év július 18-án megemlékeznek az AMIA-merénylet áldozatairól. A robbantás pontos időpontjában, 9 óra 53 perckor megszólalnak a szirénák, felolvassák a 85 áldozat nevét, és gyertyagyújtással tisztelegnek az emlékük előtt.
Harminckét évvel a tragédia után az AMIA-merénylet továbbra is Argentína egyik legfájdalmasabb történelmi sebe. Bár az elmúlt években új jogi lépések történtek, a támadás teljes története és minden felelős elszámoltatása máig nem zárult le. A 85 áldozat emléke azonban nem halványult el: a robbantás továbbra is a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás szimbóluma Argentínában.
