Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz idei hőhullámok hatása már az űrből is jól kivehető Nyugat-Európában. A BBC Verify által vizsgált műholdfelvételeken visszahúzódó gleccserek, erdőtüzek nyomán felperzselt területek, barnára száradt mezők és alacsony vízállású folyók láthatók.

Fotó: MARKO PERKOV / AFP
Az Európai Unió Copernicus éghajlatfigyelő szolgálata szerint Nyugat-Európában az idei június–júliusi időszak volt a valaha mért legmelegebb. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office a rendkívüli meleg közvetlen okaként a tartósan fennálló magas légnyomású időjárási helyzetet jelölte meg, amely hosszú időn keresztül derült, napos időt eredményezett.
A szakemberek szerint az éghajlatváltozás emellett évtizedek óta növeli az átlaghőmérsékletet, ezáltal gyakoribbá és intenzívebbé teszi a szélsőségesen meleg időszakokat.
A hőhullám nyomán 30 éves mélypontra apadt a Duna
A szélsőséges időjárás a kontinens folyóin is érezteti hatását. A Duna, Európa második leghosszabb folyója több országban 30 éve nem látott alacsony vízállást ért el.
Az alacsony vízszint miatt korábban víz alatt lévő tárgyak és maradványok is felszínre kerültek. Bulgáriában egy mamut csontjait találták meg, Szerbiában pedig egy elsüllyedt második világháborús hadihajó vált láthatóvá.
Magyarországon és Romániában az alacsony vízállás az atomerőművek működését is érintette: egyes létesítményeket időszakosan le kellett állítani, illetve csökkentett teljesítménnyel kellett üzemeltetni, mert a folyó vizét nem lehetett megfelelően felhasználni a hűtéshez.
A Rajnán szintén problémákat okozott az alacsony vízállás, egyes teherhajók fennakadtak, folyami hajóutakat pedig töröltek.
Jelentősen visszahúzódtak az alpesi gleccserek
A rendkívüli meleg az Alpok gleccsereit sem kímélte. A mérések szerint az idei nyár az alpesi jég olvadása szempontjából az eddig feljegyzett legsúlyosabb időszakok közé kerülhet.
Az enyhe tél miatt április végére a szokásosnál kevesebb hó maradt a gleccsereken, majd a májusi, szokatlanul korai hőség tovább gyorsította az olvadást. A hótakaró eltűnésével felszínre került jég közvetlenül ki volt téve a későbbi magas hőmérsékleteknek.
Lander van Tricht, a svájci Szövetségi Műszaki Főiskola glaciológusa szerint az elmúlt években télen lényegesen kevesebb hó hullott, nyáron pedig jelentősen fokozódott az olvadás. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi tendencia folytatódása súlyos következményekkel járhat az Alpok gleccsereire.
Több mint 90 ezer hektár égett le Franciaországban
Az erdőtüzek ugyancsak jelentősen átalakították Nyugat-Európa táját. Franciaországban az Európai Erdőtűz-információs Rendszer adatai szerint idén már több mint 90 ezer hektár, vagyis mintegy 900 négyzetkilométer égett le, ezzel az ország az eddigi legsúlyosabb erdőtüzes évét éli.
A Bordeaux környéki Gironde régió legnagyobb erdőtüze mintegy 42 ezer hektárt érintett. A tüzek terjedését elősegítette a rendkívül száraz talaj és növényzet.
Douglas Kelley, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának kutatója szerint a szélsőséges erdőtüzek egyre gyakoribbá válnak, a magasabb hőmérséklet ugyanis gyorsabban kiszárítja a növényzetet és a talajt.
Hatalmas területeken száradt ki a növényzet
A változás a műholdas vegetációs adatokban is megmutatkozik. A növényzet állapotának mérésére használt Normalizált Vegetációs Index (NDVI) alapján Franciaország területének mintegy 70 százalékán az idei nyári érték elmaradt a 2021 és 2025 közötti időszak referenciaértékétől.
Hasonló eltérést mértek az Egyesült Királyság csaknem felén, valamint Nyugat-Németország mintegy 40 százalékán.
A műholdfelvételek alapján a svájci Rhône-gleccser elülső része tavaly azonos időszakhoz képest helyenként legalább 50 métert húzódhatott vissza.