Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA napfogyatkozás megfelelő védőszemüveg nélküli megfigyelése akkor is károsíthatja a szemet, ha közvetlenül utána nem jelentkezik fájdalom vagy látászavar. Az erős napfény ugyanis sérülést okozhat a retinán, ezt nevezik szoláris retinopátiának. Mivel a károsodás gyakran fájdalommentes, az érintettek eleinte nem feltétlenül érzékelik, hogy baj történt.

Fotó: Samuel de Roman / Anadolu / AFP
Vinodh Kakkassery, a Chemnitzi Klinika szemészeti osztályának főorvosa a FOCUS Onlinenak elmondta: fontos figyelmeztető jel lehet, ha új, tartós sötét vagy homályos folt jelenik meg a látótér közepén. A tünetet sokan csak órákkal a Nap megfigyelése után veszik észre.
A szakember szerint az agy bizonyos látótérkieséseket kezdetben képes kompenzálni, olvasás közben azonban már feltűnhet, hogy nehezebb felismerni a betűket.
Napfogyatkozás után ezekre a látászavarokra kell figyelni
A Freiburgi Egyetemi Klinika tájékoztatása szerint a szoláris retinopátia következtében az egyenes vonalak hullámosnak vagy torznak tűnhetnek. Ezt a látászavart metamorfopsziának nevezik.
Emellett homályos vagy életlen látás, tartós utóképek, megváltozott színérzékelés és fokozott fényérzékenység is jelentkezhet. A szakember szerint a látásélesség akár 40–60 százalékra is csökkenhet.
Aki a Napba nézés után ilyen változásokat tapasztal, annak mielőbb szemészhez kell fordulnia. Ez akkor is indokolt, ha csak rövid ideig figyelte a csillagászati jelenséget megfelelő védelem nélkül.
A hirtelen megjelenő fényfelvillanások, új fekete pontok tömeges feltűnése vagy a látótérben jelentkező árnyékszerű kiesés más retinabetegségekre is utalhat. Ezeket a panaszokat szintén mielőbb szemészeti vizsgálattal kell tisztázni.
A fájdalmas, vörös szem más problémára is utalhat
A vörös, fájdalmas vagy könnyező szem ezzel szemben inkább fotokeratitiszre utalhat. Az UV-sugárzás okozta irritáció nem a retinát, hanem a szaruhártyát érinti.
A panaszok általában több órával később alakulnak ki, és rendszerint egy-két napon belül maguktól megszűnnek. A fájdalom meglétéből vagy hiányából ezért önmagában nem lehet megállapítani, hogy károsodott-e a retina.
Vinodh Kakkassery szerint a napfény által okozott retinakárosodásra jelenleg nincs célzott kezelés. A szemészeti vizsgálat ugyanakkor ennek ellenére fontos lehet.
Az optikai koherencia tomográfia, vagyis az OCT segítségével a retina rétegei részletesen megvizsgálhatók, így olyan apró szerkezeti elváltozások is felismerhetők, amelyek egy hagyományos vizsgálat során esetleg nem láthatók. A vizsgálattal más, hasonló tüneteket okozó retinabetegségek is kizárhatók.
Korábbi kutatások szerint eltérő lehet a felépülés
Az 1999-es napfogyatkozást követően két brit kutatás is vizsgálta a kialakult szemkárosodások hosszabb távú következményeit. A King's College London országos vizsgálatában 70 bejelentett látásvesztéses esetet követtek nyomon, hat hónappal később pedig már egyik érintett sem számolt be tartós panaszokról. Egy kisebb, Leicesterben végzett vizsgálatban 45 embert vizsgáltak, közülük húsznál jelentkezett látászavar, négy embernél pedig hét hónappal később is fennálltak a panaszok.
A kutatások alapján a felépülés egyénenként eltérő lehet: sok érintett látása heteken vagy hónapokon belül nagyrészt helyreáll, egyes esetekben azonban tartós látáskárosodás maradhat vissza. Ezért aki a központi látásában újonnan kialakult, tartós változást észlel, annak mielőbb szemészeti vizsgálatra kell jelentkeznie.