Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA történelem egyik leghalálosabb pandémiája még egy vámpír és egy uralkodó legendájába is bekerült. A spanyolnátha, vagy ahogy sokan ismerik, a „spanyol influenza” valódi hátteréről azonban sokan keveset tudnak.
Az Alkonyat-filmek rajongói biztosan emlékeznek rá, hogy Edward Cullen még emberként, 1918-ban spanyolnáthában halt meg. Bár ez természetesen csak fikció, viszont Edward betegsége nagyon is valós történelmi eseményhez kapcsolódik. A spanyolnátha járvány ugyanis az emberiség egyik legpusztítóbb világméretű pandémiája volt, amely néhány év alatt több emberi életet követelt, mint maga az első világháború.
Fotó: Wikipedia
A spanyolnátha története: honnan indult és mekkora pusztítást okozott?
1918 tavaszán egy addig ismeretlen H1N1-törzs söpört végig a világon. A járvány szinte megállíthatatlanul terjedt, hiszen a háború miatt katonák milliói utaztak egyik országból a másikba, magukkal víve a fertőzést is. Három nagy hullámban pusztított, és a becslések szerint a világ akkori lakosságának közel egyharmada fertőződött meg. A kutatók ma úgy vélik, legalább 50 millió ember vesztette életét, de egyes tanulmányok szerint ez a szám akár a 100 milliót is elérhette. A Nature Reviews Microbiology és a Centers for Disease Conrtol and Prevention (CDC) elemzései szerint a spanyolnátha a modern történelem leghalálosabb influenzajárványa volt. Egyébként a név sokakat megtéveszthet, hiszen a kór valójában nagy valószínűséggel nem Spanyolországból indult. Az első világháború idején a hadviselő országok igyekeztek eltitkolni a influenzahullám méreteit, nehogy pánikot keltsenek vagy gyengítsék a katonák harci kedvét. Spanyolország ugyanakkor semleges ország volt, így a sajtó szabadon beszámolhatott a fertőzésről, sőt arról is, hogy XIII. Alfonz király is megbetegedett. Emiatt sokan azt hitték, ott jelent meg először a vírus, és így rajta maradt a „spanyolnátha” elnevezés. A kutatók ma is vitatják a pandémia eredetét. Egyes elméletek szerint az amerikai Kansas államból indult, mások Franciaországot vagy Észak-Kínát tartják valószínűbbnek. Abban azonban egyetértés van, hogy a háborús körülmények kiváló lehetőséget teremtettek a kór villámgyors terjedésére.
A spanyolnátha tünetei és lefolyása
A spanyolnátha tünetei az első időszakban nagyon hasonlítottak a ma ismert influenzához. A betegeknél magas láz, hidegrázás, kínzó fej- és izomfájdalom, erős köhögés, torokfájás és teljes kimerültség jelentkezett. Sok páciens ma már néhány nap alatt drámai állapotba került. Életveszélyes vírusos vagy bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, a szervezet nem jutott elegendő oxigénhez, ezért számos fertőzött arca és ajkai elkékültek. Az orvosok akkoriban még nem rendelkeztek antibiotikumokkal, intenzív osztályokkal vagy lélegeztetőgépekkel, így nagyon kevés eszközük volt a kritikus állapotú betegek megmentésére.
A világméretű fertőzés egyik legkülönösebb sajátossága az volt, hogy nem elsősorban az idősek vagy a kisgyermekek estek áldozatul, hanem a 20–40 éves, egyébként egészséges fiatal felnőttek. A kutatók szerint ennek hátterében az úgynevezett túlzott immunválasz, vagyis a „citokinvihar” állhatott, amely során a szervezet saját védekezőrendszere is súlyosan károsította a tüdőt. Ezt többek között a Science folyóiratban megjelent kutatások is alátámasztják.
Az influenza (H1N1) vírus ma: kezelés és megelőzés
A spanyolnátha járvány már a történelem része, de az azt okozó H1N1 influenzatörzs leszármazottai ma is keringenek az emberek között. Az influenza azonban ma már jóval ritkábban okoz tömeges tragédiát. Ennek oka a korszerű orvosi ellátás, a kórokozó-ellenes gyógyszerek, a bakteriális szövődmények kezelésére alkalmazott antibiotikumok, valamint az évente frissített influenza elleni védőoltások. Ha valaki influenzás lesz, a legfontosabb a pihenés, a megfelelő folyadékbevitel és a láz csillapítása. Súlyosabb esetekben az orvos vírusellenes gyógyszert is felírhat, amely a tünetek megjelenése utáni első két napban a leghatékonyabb. A szakemberek szerint a megelőzésben továbbra is az oltás jelenti a legjobb védelmet, különösen az idősek, a várandósok és a krónikus betegek számára.
A spanyolnátha genetikai öröksége és kutatása
1997-ben amerikai kutatók Alaszkában egy „örökfagyban” nyugvó spanyolnátha-áldozat földi maradványaiból olyan jól megőrződött tüdőszövetet találtak, amelyből sikerült kinyerni a kórokozó örökítőanyagát. Ennek segítségével 2005-re teljes egészében feltérképezték az 1918-as H1N1-törzs genetikai állományát. A felfedezés óriási áttörést jelentett, és a kutatások ma is segítik az új influenzavírusok elleni védekezést.
