Ukrajna feladja, hogy NATO-tag lehessen

Az orosz-ukrán háború eseményeiről EBBEN a cikkben írunk a továbbiakban.

Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívásuk alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha "tárgyi támogatást" nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben.

A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.
Biden elnök részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseinket, amelyeket az invázió megakadályozása érdekében, majd arra reagálva tettünk, a többi között szankciókat vetettünk ki Oroszországra" - áll a Fehér Ház közleményében.

Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.
A csaknem két órán át tartó tárgyalás "közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő" volt, és legfőképpen az orosz-ukrán konfliktusra összpontosított - így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője.

A politikus arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához".
Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking "ellentétes irányba halad".

Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot" - mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.
Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig "dezinformációnak" nevezte az erről szóló híreket.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken közölte: az amerikai kormány továbbra is aggódik amiatt, hogy Kína katonai segítséget nyújthat Oroszországnak.
Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy "az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni". A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat.

Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy - a kínai jelentések szerint - Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek "hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez".

A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.

Az orosz fegyveres erők készek lennének humanitárius folyosón kiengedni a "nacionalistákat" Mariupolból, garantálva az életüket, ha leteszik a fegyvert, de Kijev visszautasította az ajánlatot - jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken késő este.

Mizincev szerint az orosz fél hivatalosan két napja fordult a kijevi hatóságokhoz azzal a javaslattal, hogy a város megmentése érdekében humanitárius folyosón kész bármilyen irányban elengedni "az összes banditát", aki leteszi a fegyvert, de "kategorikus elutasítás" érkezett magas rangú ukrán tisztviselőktől. A tábornok azzal vádolta meg a "nacionalistákat", hogy felrobbantottak egy óvodát, két iskolát, egy szülészetet és egy színházat. Kifogásolta, hogy Kijev pontosan tudja, hogy lehetetlen segíteni a Mariupolban blokád alá vett nacionalistákon, akik több mint 200 ezer civilt használnak emberi pajzsként, ezért azt akarja, hogy minél több emberáldozat essen, akiknek pusztulásáért az orosz hadsereget lehet majd hibáztatni. Azt mondta, hogy Mariupolból 24 óra alatt mintegy 14 ezer, összesen pedig csaknem 57 ezer embert menekítettek ki.

Mizincev szerint a nap folyamán 14 397 embert evakuáltak Oroszországba Ukrajna veszélyes területeiről, az ukrán fél részvétele nélkül. Azt mondta, a háború kezdete óta 297 858 embert, köztük 63 465 gyermeket menekítettek ki a Donyec-medence Moszkva által függetlennek elismert "népköztársaságaiból" és Ukrajnából.
A tábornok azt állította, hogy Harkivban "nacionalisták" tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítópontot, Szeverodonyeckben pedig külföldi zsoldosokkal együtt civileket lőttek le.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) aláaknázta a dnyiprói 2. városi kórház egyik épületét, miután evakuálta onnan a személyzetet és a betegeket. A tábornok szerint a készülő detonációt az orosz légierő bombázásaként fogják beállítani.

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást” - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

A teljes cikk itt olvasható.

Az Interfax ukrán hírügynökség szerint megjavították a Zaporizzsjában lévő atomerőmű elektromos vezetékeit.

Az erőművet korábban több találat is érte, amikor az orosz erők átvették felette az irányítást. A tüzet sikerült megfékezni, azonban a támadás több meghibásodást is okozott. Szakembereket hívtak a helyszínre helyreállítani az erőmű működését.

Ukrán tisztviselők szerint a pénteki nap folyamán 9145 ember menekült el az ország városaiból humanitárius folyosókon keresztül.

Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője azt mondta: „Orosz Iszkander rakéták semmisítették meg azokat a kilövőállásokat, ahonnan ukrán "nacionalisták" kazettás töltetet hordozó Tocska-U rakétákat lőttek ki péntekre virradóra Melitopol városra”.

Konasenkov szerint az ukrán rakétatámadást az orosz légvédelem elhárította, és a kilövőállásokat két Iszkander rakétával az orosz haderő megsemmisítette. Az elmúlt napokban Donyeckre és Makejevkára is lőttek ki Tocska-U harcászati rakétát.

A szóvivő által ismertetett péntek esti hadijelentés szerint az orosz haderő nagypontosságú fegyverekkel megsemmisítette ukrán harci gépek egy parkolóját a lvivi repülőjavító üzemben.

Emellett ukrán lőszerraktár és katonai felszerelés semmisült meg Mikolajiv és Voznyecsenszk külvárosában. Konasenkov szerint az orosz légierő repülői és drónjai 54 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.

A szóvivő azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 184 drónt, 1412 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 142 rakéta-sorozatvetőt, 542 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1211 speciális katonai járművet veszítettek.

A legendás énekesnő felajánlotta, hogy ukrán családoknak nyújt szállást az otthonában.

„Ha a gyerekeimmel ilyen traumát szenvedtünk volna, remélném, hogy valaki segítene" – írta az énekesnő a Twitteren, és másokat is arra kért, akik megtehetik, segítsenek.

Korábban az Oscar-díjra jelölt Benedict Cumberbatch is felajánlotta, hogy ukrán menekülteknek ad szállást otthonában.

Az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó. Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogyaz ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül.Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A katonai vezető kifejtette, hogy korábban már létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogyaz orosz erők "cinikus módon" a polgári infrastruktúra ellen mérnek csapásokat. Minden város viszont "védelmi erőddé" vált a régióban- fogalmazott.
Hruzevics kiemelte, hogy jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, ugyanakkor elismerte, hogy ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe.Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Fehéroroszország felől"- mutatott rá. Szavai szerint a ukrán légvédelem megfelelő hatékonysággal semmisíti meg a rakétákat még a levegőben, de jelenleg dolgoznak egy olyan rendszeren, amely még jobban minimalizálja a rakétáknak a civil objektumokba történő becsapódását.
A parancsnokhelyettes közölte, hogy hatékony szabotázsellenes rendszert hoztak létre Kijevben. Azt mondta, hogy az elmúlt napokban több mint száz szabotőrt lepleztek le és semmisítettek meg a fővárosban, a háború kitörése óta pedig több mint 35 szabotázs- és felderítőcsoportot likvidáltak.

„Görögország készen áll arra, hogy újjáépítse azt a szülészeti kórházat, melyet a bombázások tönkretettek Mariupolban" – jelentette be a miniszterelnök.

Kyriakos Mitsotakis egy Twitter-bejegyzésben azt írta:

Mariupol az ukrajnai görög kisebbség központja, szívünknek kedves város, és a háború barbárságának szimbóluma.

A bejelentést egy nappal azután tette, hogy Olaszország kijelentette, segíteni fog a lerombolt mariupoli színház újjáépítésében.

Az összehangolt intézkedések keretében Litvániából négy orosz diplomatát utasítottak ki, Lettországból és Észtországból pedig hármat-hármat - közölte a lett, az észt és a litván külügyminisztérium.

Azért kell távozniuk, mert a diplomáciai státuszuknak ellentmondó tevékenységeket folytattak, és számításba kellett venni a folyamatban lévő orosz agressziót is Ukrajnában

- írta Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Twitteren.

Az észt külügyminisztérium közlése szerint azzal vádolják a diplomatákat, hogy közvetlenül és aktívan aláásták Észtország biztonságát, és az orosz katonai lépéseket igazoló propagandát terjesztettek.

Litvánia azt közölte, hogy a kiutasításokra az Ukrajnával való szolidaritás jegyében került sor.

Pénteken Bulgária is kiutasított tíz orosz diplomatát.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az intézkedésekre reagálva azt mondta: „Orosz diplomaták minden alaptalan kiutasítása arányos választ fog maga után vonni”.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig megközelítőleg 14 200 orosz katona halt meg, 1000 esett fogságba. Az ukrán erők 100 orosz repülőgépet, 116 helikoptert, 456 harckocsit, több mint 1450 egyéb páncélozott járművet és három hadihajót semmisítettek meg.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már 222-en haltak meg a fővárosban, közöttük 64 civil, azon belül négy gyerek - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Mikola Povoroznik, Vitalij Klicsko polgármester első helyettese az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint.

Közléséből az következik, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak - írja az MTI.

Beszámolója szerint 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyerek, három mentőápoló és egy mentőorvos.

A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg.

Ennek ellenére Kijevben működik a városi infrastruktúra, így a közművek, a közösségi közlekedés, az egészségügyi ellátás, nyitva vannak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak, a piacok, az autószervizek, az állatkereskedések és egyéb létesítmények.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből.

A megye több kistelepülésén, köztük a vishorodi járási Ivankivszkában, Poliszkében és Dimerszákban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet,

nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer. Irpiny és Hosztomel környékén is az éjjel harcok folytak.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők már kilőtték csaknem az összes rakétatartalékukat, az orosz hadiipari vállalatok ezért éjjel-nappal dolgoznak. Donyeck megyében az orosz erők több települést elfoglaltak, és ellenőrzésük alá vontak több útvonalat.

Meghalt 43 éves korában Artem Dacisin vezető ukrán balett-táncos, miután mintegy három hete megsebesült a Kijev elleni orosz támadásokban - írta a BBC hírportálja.

Az Ukrán Nemzeti Opera korábbi szólótáncosa kórházban halt meg pénteken - mondta el Tatjana Borovik, a művész egy barátja, aki Facebook-bejegyzésében fájdalmát fejezte ki.

Az Ukrán Nemzeti Opera vezető rendezője, Anatolij Szolovjanyenko nagyszerű művésznek, csodálatos embernek nevezte Dacisint megemlékezésében.

Alexej Ratmanszkij orosz-amerikai koreográfus szintén szomorúságának adott hangot Facebook-posztjában.

Ratmenszkij, a kijevi opera korábbi vezető táncosa és a moszkvai Bolsoj Balett egykori művészeti vezetője jelenleg a New York-i American Ballet Theatre művésze. Bejegyzésében azt írta, Dacisin azokba a "sebesülésekbe halt bele, amelyeket február 26-án szerzett, amikor egy orosz tüzérségi támadás közben lövések érték".

"Gyönyörű táncos volt, akit szerettek a kollégái. A fájdalom elviselhetetlen" - tette hozzá Ratmanszkij.
Dacisin halálhírét megelőzően számoltak be a Twitteren a kijevi Nemzeti Akadémiai Ifjúsági Színház egyik tagja, a 67 éves Okszana Svec haláláról, aki az egyik kijevi lakóházban lakott, amelyet támadás ért. A színésznőt korábban az ország egyik legnagyobb presztízsű díjával tüntették ki.

Jimmy Hill amerikai állampolgár volt, hónapokkal ezelőtt érkezett Ukrajnába, hogy ott éljen ukrán partnerével, aki szklerózis multiplexben szenved – mesélte a férfi húga, Katya Hill.

A férfi elindult élelmet keresni a beteg élettársának szerdán – írja az USA Today.

Több emberrel állt sorban kenyérért, amikor az orosz erők lelőtték.

Holttestét az utcán találták meg a helyi rendőrök. Ukrán tisztviselők szerint a sorban állók közül 10 ember halt meg a támadásban.

Az orosz-ukrán tárgyalások egyik orosz résztvevője szerint a két fél álláspontja leginkább Ukrajna semleges státuszával kapcsolatban közeledik - írja a Sky News a TASS-ra hivatkozva. A meg nem nevezett résztvevő azt mondta péntek délután, továbbra is folynak a tárgyalások, ahol arról is szó van, milyen biztonsági garanciákat kap Ukrajna, ha nem fog a NATO-hoz csatlakozni. 

Egyaránt bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán-orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken megjelent sajtónyilatkozataikban.

Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője „nem konstruktív” a tárgyalásokon.

Podoljak elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont - fogalmazott - egyszerűen "csak hazudik".

„Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontja ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkovot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 000 saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát” - fogalmazott a tanácsadó.

Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.

Szergej Szuharjov a 331. légi desszant parancsnoka volt. A cikk itt olvasható.