Macron megint felhívta Putyint

Az orosz-ukrán háború eseményeiről EBBEN A CIKKBEN írunk a továbbiakban.

Az ukrán védelmi minisztérium hadműveleti jelentése szerint az egyik orosz egység 220 katonája megtagadta, hogy részt vegyenek a harcokban, miután ötvenen már meghaltak és 110-en megsebesültek az egységből - írja a Sky News. A jelentés azt nem tartalmazza, hogy milyen egységről van szó.

Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában - jelezte a francia elnöki hivatal.

Ez volt nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.

"Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket" - tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint "nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával".
"A (francia) köztársasági elnök Ukrajna mellett áll" - hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.
Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.
Legutóbbi telefonos megbeszélésükön, múlt pénteken a francia elnök kifejezte "mély aggodalmát" az orosz erők által bombázott Mariupol városának helyzete miatt, és "az ostrom befejezését" szorgalmazta.Emmanuel Macron kedden a Brüsszelben rendezett Európai Humanitárius Fórum videókonferenciáján elítélte, hogy Oroszország robbanófegyvereket használ sűrűn lakott övezetekben, és úgy vélte, hogy "az Ukrajna elleni orosz agresszióban minden elfogadhatatlan".
A francia elnök kedden ismét felhívta ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt is, akivel a háború kezdete óta rendszeresen beszél, hogy támogatásáról biztosítsa.

Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok, valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten a japán parlament előtt is fel fog szólalni. Ezt a parlament egyik tagja erősítette meg.

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat - jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. "Soha nem adjuk meg magunkat!" - szögezte le Klicsko.

"Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt" - fogalmazott.

A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

"Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk" - tette hozzá Klicsko.

Orosz médiahírek szerint újra telefonon beszélt egymással Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin - írja a BBC. A hívást a francia fél kezdeményezte, a témája pedig az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások voltak.

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. "A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani" - hangsúlyozta Verescsuk. Kiemelte, hogy a konvoj a Nemzetközi Vöröskereszttel előre egyeztetett "folyosón" haladt. Arra nem tért ki, hány járműből áll a konvoj, és hányan kerültek fogságba.

Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal. "Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek" - állította. "Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket" - fűzte hozzá.

Orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét kedden, az előzetes információk szerint egy ember meghalt, három megsérült - jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva.

Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.

Az ENSZ menekültügyi biztosa szerint tízmillió ember hagyta el az otthonát az orosz invázió kezdete óta - írja a BBC. 6,5 millió ember az országban maradt, 3,5 millió ember pedig külföldre menekült.

Az ENSZ becslése szerint

2 113 554 ember menekült Lengyelországba,

543 308 Romániába.

367 913 Moldovába,

317 863 Magyarországra, 

253 592 Szlovákiába,

252 376 Oroszországba,

és 4308 Fehéroroszországba.

Legalább egy ember meghalt Pavlohradban, amikor az oroszok rakétákat lőttek a város vasútállomására. A Dnyipropetrovszk megyében található településen a vasúti sínek is megrongálódtak, így határozatlan ideig nem haladhatnak át rajta vonatok - írja a Sky News.

Ukrajna azt állítja, hogy lelőttek egy orosz repülőgépet Mariupol felett. Mariupol városi tanácsa szerint az orosz gép rengeteg pusztítást okozott a környéken az elmúlt hetekben - írja a Sky News.

Oroszország "hatalmas terrort" fog rászabadítani a herszoni tüntetőkre - állítja egy levél a Sky News szerint. A dél-ukrajnai Herszonban naponta vannak tüntetések az orosz katonák ellen.

A teljes hírt itt olvashatja.

Az orosz csapatok egy gyerekkórházat bombáztak a luhanszki Szeverodonyeckben. Az épület teteje kigyulladt, hét gyereket és 15 felnőttet kellett evakuálni az épületből.

Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében- jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak. Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára a menekültek százezreinek ellátásra is.

Az orosz csapatok elengedték Viktoriya Roshchyna ukrán újságírónőt, akit március 16-án raboltak el. A Hromadsk újságírójáról megjelent egy felvétel is, amiben azt mondja, az orosz katonák megmentették az életét, és jól bántak vele. A felvétel viszont az elengedése feltétele volt, fogva tartása valódi körülményeiről később fog beszámolni  - közölte a Hromadsk a Twitteren.

Harkov egyik lerombolt iskolájáról osztott meg felvételt Emine Dzheppar, az ukrán kormány egyik képviselője.

Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából - jelentette az NlTimes hírportál kedden.

Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak 6 millió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be. Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására.

Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása" - szögezte le levelében a pénzügyminiszter. Az összeg a bankok, a vagyonkezelő irodák, a nyugdíjalapok és a befektetési vállalkozások által befagyasztott vagyonokat tartalmazza. A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap tavalyi számításai szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

Az ukrán hadsereg szerint az oroszoknak már csak három napra elég élelmük és lőszerük van. A legújabb jelentésük szerint az orosz csapatoknak nincs elég üzemanyaguk, és a mozgósításuk is kaotikus - írja a Sky News.