Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 43. napjáról.
Az orosz-ukrán háborúról ITT találja a legfrissebb infromációkat.
Az ukrán vezérkar csütörtök délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.
Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában.
A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen.
Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is.
Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek - írta a vezérkar, részleteket nem közölve.
Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen - közölte csütörtökön Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.
A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint - akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók.
– Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.
Oroszország azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában - jelentette be csütörtökön Gennagyij Kuzmin Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese.
– Felhatalmazásom van a következő bejelentést tenni: az Oroszországi Föderáció döntést hozott arról, hogy idő előtt, 2022. április 7-i hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – mondta Kuzmin a világszervezet közgyűlésének szavazását követően, amelyen határozatot fogadtak el Oroszország tagságának felfüggesztéséről az Ukrajnát megtámadó orosz katonai csapatok által elkövetett "emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről" szóló jelentések miatt.
Kuzmin illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte a szavazáson elfogadott döntést, amely szerinte "egy szuverén - független bel- és külpolitikát folytató - ENSZ-tagállam demonstratív megbüntetését szolgálja".
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amellyel felfüggesztette Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnát megtámadó orosz katonai csapatok által elkövetett "emberi jogi visszaélésekről, valamint az emberi jogok jelentős és szisztematikus megsértéséről" szóló jelentések miatt.
A 193 tagú ENSZ-közgyűlésben az Egyesült Államok vezetésével napirendre tűzött, kétharmados többséget igénylő szavazáson 93 tagállam támogatta a határozattervezetet, 24 ország szavazott nemmel, míg 58 tagállam tartózkodott, jóllehet a kétharmad megítélésénél az utóbbit nem veszik figyelembe.
A mostani a harmadik ENSZ-közgyűlési határozat, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i megkezdése óta elfogadtak. A két korábbi, Oroszországot szintén elítélő határozatot 141, illetve 140 tagország támogatta a szavazáson.
Az Európai Parlament (EP) biztonságos kiutat kér az ukrajnai háború elől menekülő gyerekeknek és segítséget vár az országon belül menekülők és az ostrom alatt álló településeken maradtak számára - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 509 szavazattal, három ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők az erőszak elől menekülő gyerekek és fiatalok védelméhez és az őket befogadó közösségekbe történő integrációhoz szükséges intézkedéseket sürgettek.
Felszólították a tagállamokat, hogy nyújtsanak védelmet a hozzájuk érkező ukrajnai gyerekeknek a gyerekkereskedelem, az illegális örökbefogadások és a bántalmazás más fajtái ellen. A tagállamoknak továbbá az uniós forrásokat a lehető legjobban kell használniuk a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának támogatására, és arra, hogy megvédjék őket a diszkriminációtól és a társadalmi kirekesztéstől - írták.
Az EP-képviselők véleménye szerint a befogadó országok gyermekvédelmi szolgálatainak a gyerekek érkezését követően folyamatosan ügyelniük kellene jól- és hollétükre. A befogadó országoknak emellett biztosítaniuk kell azt is, hogy a gyerekek ugyanúgy járjanak iskolába és ugyanúgy hozzájussanak az egészségügyi ellátáshoz, mint a helyiek - szögezték le. A nemzeti gyermekvédelmi rendszereknek pedig többek között pszichológiai segítséget, terhesgondozást, a nemi erőszak elleni védelmet, családtagok felkutatását és a családegyesítés támogatását kellene felajánlaniuk amellett, hogy teljes hozzáférést biztosítanak az alapellátáshoz és a szükséges gondozáshoz - áll az állasfoglalásban.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: Magyarország segít az ukrajnai menekült gyerekeknek.
Kiemelte: Magyarország és Lengyelország élen jár az ukrajnai háborús menekült gyermekek befogadásában, elhelyezésében és iskoláztatásuk megszervezésében. Elmondta: Magyarország számára kiemelt fontosságú, hogy a háború borzalmai elől menekülő gyermekek megkapják azt a támogatást, amelyre ebben a nehéz helyzetben szükségünk van, legyen az elhelyezés, iskoláztatás vagy lelki, pszichológiai támogatás.
Az EP állásfoglalás olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek az óriási lelki megrázkódtatást átélő menekült gyermekek jólétét kívánják elősegíteni. Tartalmaz néhány szokásos, ideológiailag elfogult elemet is, ezeket elleneztük, de összességében a gyermekek védelmét szem előtt tartva támogattuk a határozatot – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Az Oroszország északnyugati részében lévő Pszkovból Fehéroroszországba irányított mintegy hatvan orosz deszantos megtagadta, hogy részt vegyen az Ukrajna elleni támadásban, ezért visszarendelték őket Pszkovba - írta a fehérorosz sajtóban megjelent értesülés alapján az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál szerint nem derült ki, hogy ez pontosan mikor történt, de nagy valószínűséggel március második felében. A pszkovi régió vezetése is megerősítette a Telegram üzenetküldő portálon a történteket, ugyanakkor azt nem közölte, hány deszantos tagadta meg a parancsot - jegyezte meg az ukrán hírportál.
Az amerikai szenátus csütörtökön egyhangúlag megszavazta a különleges amerikai-orosz kereskedelmi kapcsolatok, azaz a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését, valamint az Egyesült Államok orosz kőolajimportját megszüntető két törvényjavaslatot, tovább szigorítva az Ukrajna orosz katonai megszállása miatt kivetett amerikai büntetőszankciókat.
Az amerikai törvényhozás felsőháza 100-0 arányban fogadta el mindkét törvényjavaslatot, amelyet terv szerint és formálisan még a képviselőháznak is támogatásáról kell biztosítania, mielőtt az Joe Biden amerikai elnök íróasztalára kerülhet aláírásra a Fehér Ház Ovális Irodájában.
Habár a szenátorok már eredetileg is egyöntetűen támogatták a két törvénytervezetben foglaltakat, mégis, több hetes előzetes egyeztetésre volt szükség, hogy a legapróbb részletekben meg tudjanak állapodni.
– Nagyon-nagyon jelentős fejlemény, hogy végre sikerült őket szavazásra bocsátani – hangsúlyozta Chuck Schumer a szenátus többségi demokrata párti frakciójának vezetője szerdán.
– Most már csak azt kívánom, bárcsak hamarabb történt volna meg, de több hét egyeztetésre volt szükség a másik oldallal, és az a fontos, hogy végül megtaláltuk az előre vezető utat – tette hozzá a demokrata párti szenátorok vezetője.
Joe Biden már korábban, elnöki rendeletben tiltotta meg az orosz kőolaj, cseppfolyósított földgáz (LNG)és kőszén importját az Egyesült Államokba. A most elfogadott törvényjavaslat ezt az elnöki rendeletet foglalta kongresszusi jogszabályba.
A legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztése lehetővé teszi az amerikai elnök számára, hogy magasabb vámokkal sújtsa a különböző orosz importárukat, mint például egyes acél- és alumíniumtermékeket, tovább gyengítve ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz gazdaságot.
Az elfogadott jogszabály alapján Fehéroroszország is kedvezőtlenebb kereskedelmi megítélés alá kerül majd az Egyesült Államokban.
Borisz Filatov, a kelet-ukrajnai Dnyipro város polgármestere csütörtöki tájékoztatóján azt javasolta, hogy ne térjenek vissza még azok, akik elhagyták a megyeszékhelyt, sőt azt kérte, hogy a nők, gyerekek és idősek hagyják el a települést. Azt is hozzátette, hogy lehetőleg csak azok a polgári személyek maradjanak, akik ipari üzemekben vagy elsődleges fontosságú infrastrukturális létesítményekben dolgoznak.
Szavai szerint éleződik a helyzet a Donyec-medencében, és emlékeztetett arra, hogy már elkezdődött a civilek evakuálása Donyeck és Luhanszk régiókból. Az említett két megye polgári és katonai adminisztrációja szerdán szólította fel az ott lakókat, hogy mielőbb hagyják el a térséget, ezért most nagyon sokan utaznak Dnyiprón keresztül - mutatott rá a polgármester. Azt tanácsolta a menekülőknek, hogy mindenképpen menjenek tovább Nyugat-Ukrajnába.
Elmondta még, hogy a Feldman ökopark nevű állatkertből végül sikerült megmenteniük több nagytestű állatot, amelyeket elszállítanak Dnyipróból. "A medvék a szinevéri és a lvivi állatkertekbe, az oroszlánok Kijevbe utaznak" - tette hozzá.
Filatov szavai szerint Dnyipróban jelenleg a szokott módon működnek a közművek és a kórházak, gyógyszerekből több hónapra elegendő tartalékuk van, emellett Izraelből várja a város egy gyógyszerszállítmány megérkezését.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja csütörtökön visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádjait, amelyek szerint Kijev eltért volna az április 6-án Isztambulban megtartott konzultációkon elért rendezési javaslatoktól.
Lavrov szerint az Ukrajnának nyújtani szándékozott biztonsági garanciák nem terjedhetnek ki az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre. Ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz fél folytatja a tárgyalásokat.
Podoljak válaszul kijelentette: az ukrán fél szisztematikusan és felelősségteljesen közelíti meg a háború és a béke kérdéseit, "mindenféle spekuláció nélkül, ami az oroszokra jellemző, akik provokatív nyilvános megnyilvánulásokkal próbálnak nyomást gyakorolni a másik oldal álláspontjára".
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy a kijevi vezetés ugyanakkor egyelőre nem hozza nyilvánosságra a tárgyalások részleteit, és érdemben nem kommentálja az elhangzott javaslatokat.
A Kijev megyei Bucsában az ukrajnai háborúnak áldozatul esettek túlnyomó részét agyonlőtték, és nem a tüzérségi támadásokban vesztették életüket - jelentette ki Anatolij Fedoruk, a város polgármestere csütörtökön a Deutsche Welle német hírportál orosz nyelvű kiadásának adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Elmondta, hogy szerda estig a településen 320 civil holttestét találták meg, amelyeket most szakemberek vizsgálnak. Kiemelte, hogy a holttestek száma napról napra nő, mivel folyamatosan találnak újabbakat magánbirtokokon, parkokban és tereken, ahol az ágyúzások közötti időszakokban el tudták temetni a halottakat. Megjegyezte, hogy főként azért ásták el a halottakat, hogy a kutyák ne tépjék szét a holttesteket.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy az eddig feltártak alapján a civilek "gyakorlatilag 90 százaléka" golyótól és nem tüzérségi repeszektől halt meg.
Oroszország Donbasz térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút foga idézni - figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait.
Kijelentette, ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz.
– Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
A NATO fenntartja és megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően.
NATO Secretary General Jens Stoltenberg says allies are stepping up "cyber security assistance" and providing equipment to protect Ukraine from "chemical and biological threats".
— Sky News (@SkyNews) April 7, 2022
Ukraine war latest https://t.co/G56gb3k3lo
Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/ra41diChSc
Sajtótájékoztatóján Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy "további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval".
Az átcsoportosítások után az orosz erők újra megpróbálhatják elfoglalni Kijevet - idézi a The Kyev Independent Olekszandr Hruzevicst, az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnök-helyettesét.
Oroszországba menekült a családjával van Sztolbovij, Balakliia polgármestere - írja a The Kyev Independent.
Oleh Synehubov, Harkov régió kormányzója azt mondta, hogy a polgármester ellen nyomozás folyik. Korábban az orosz erőkkel való együttműködéssel vádolta Sztolbovijt.
Minszket nem szabad kihagyni az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalásokból - szögezte le Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön.
Hozzátette: a napokban megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Nem lehet Fehéroroszország háta mögött külön egyezményeket kötni – idézte az elnököt a Belta állami hírügynökség. "Miután belerángattatok minket ebbe - főként a nyugati országok -, természetesen Fehéroroszország álláspontját is meg kell hallgatni ezeken a tárgyalásokon" - tette hozzá.
Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter egyenesen azt követelte, hogy Lukasenkának is biztosítsanak helyet a végső tárgyaláson.
Lukasenka hangsúlyozta, hogy bár a fehérorosz erők nem vettek részt az ukrajnai háborúban, tisztességtelen módon "az agresszor bűntársának" nevezték Minszket. Ráadásul a Nyugat szankciókkal sújtotta az országot.
Az ukrajnai invázióban Fehéroroszország stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak, és lehetővé teszi, hogy az orosz csapatok áthaladjanak területén.
Nincs szükségünk erre a háborúra – idézte Lukasenkát a Belta.
– Mert a két szláv nép közötti konfliktus eredményeként mi szenvedhetünk a legtöbbet – tette hozzá.
Lukasenka csütörtökön azt is elmondta: Minszk kénytelen volt végrehajtani egy különleges műveletet, hogy kamionsofőrjei hazatérhessenek Ukrajnából.
A helyzet odáig fajult, hogy ezek a gazemberek elkezdték foglyul ejteni az odaát tartózkodó embereinket, elsősorban sofőröket – idézte az elnököt a Belta hírügynökség.
Figyelmeztettem az ukránokat, hogy kénytelenek leszünk műveletet végrehajtani kiszabadításuk érdekében – folytatta. Elmondta, hogy ez meg is történt, és mindenkit kiszabadítottak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Kijev olyan békemegállapodás-tervezetet nyújtott be Moszkvának, amely elfogadhatatlan elemeket tartalmazott - írja a Sky News.
Azt mondta, Oroszország továbbra is folytatni fogja a tárgyalásokat, és célja a saját feltételeinek biztosítása.
Szerinte a tervezet eltért attól, amiben mindkét fél megállapodott.
"Az egyetértésre való képtelenség ismét rávilágít Kijev valódi szándékaira, arra, hogy kihúzza, sőt aláássa a tárgyalásokat azáltal, hogy eltávolodik az elért megegyezésektől" - mondta.
Korábban a Kreml azt mondta, hogy a Nyugat további fegyverekkel való ellátása Ukrajnának aláásná a béketárgyalásokat.
A hadiállapot ideje alatt tilos a kijevi erdők látogatása - hirdette ki a főváros. A tilalmat főként az erdőtüzek megakadályozása miatt vezették be - írja a Kijev Independent.
Az orosz csapatok az elmúlt 24 órában 48 alkalommal lőttek Harkovra. Oleh Szinehubov, a megye kormányzója április 7-én közölte, hogy három ember halt meg a régióban található Balakliya városában - írja a Kijev Independent.
Már 43. napja tart az ukrajnai háború, a legfrissebb képekből készült galériánkat a képre kattintva nézheti meg:
