Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 89. napjáról.

04:31
Ez a közvetítésünk lezárult

Az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeit ITT követheti.

21:24
24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy eddig 24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében.

Szavai szerint a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos - köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyermek - élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már 19, úgynevezett "parancsoki hivatalt" hoztak létre.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodonecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült.

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, 1 kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét.

A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda hírt adott arról, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló heves harcok miatt leállította a munkát az Artemszil, Európa legnagyobb sókitermelő vállalata.

Viktor Jurin, a vállalat igazgatója közölte, hogy a teljes késztermék készletet már áprilisban elszállították. Szavai szerint a vállalat leállása miatt nagy valószínűséggel Ukrajna külföldi behozatalra szorul majd sóból.

20:57
Ukrajna szerint orosz katonák az otthonában lőtték meg a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozóját

Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték - közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy a szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van.

Az Ukrajiszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

20:22
Róma Bulgárián keresztül szeretne élelmiszer-folyosót nyitni Ukrajnából

Az ukrajnai háború alakulásáról és az élelmiszerválság elkerüléséről egyeztetett Mario Draghi kormányfő bolgár kollégájával, Kiril Petkovval, akivel Rómában találkozott hétfőn.

A római kormánypalota közleménye szerint a több, mint egyórás találkozón a felek az ukrajnai háború miatti globális élelmiszerválság megoldásairól beszéltek.

Mario Draghi és Kiril Petkov találkozóján szó volt a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásáról is, valamint arról az olasz javaslatról, amely árplafon bevezetését kezdeményezi az európai földgázpiacon.

Korábbi sajtértesülések szerint Mario Draghi diplomáciai együttműködésen dolgozik Bulgáriával és Törökországgal az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszer-szállítmányok elindítása érdekében.

A Corriere della Sera című napilap hétfőn arról írt, hogy Bulgária két kikötőt ajánl fel tranzitállomásként: a szintén fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.

Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két legfőbb számú importőrének számítanak.

Mario Draghi az ukrajnai elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel szombat este telefonon egyeztetett arról a 22 millió tonna gabonáról és más élelmiszerről, amely hetek óta mindenekelőtt Odessza kikötőjében várakozik indulásra.

A szállítmányok elindítási tervéről - a Corriere della Sera napilap értesülései szerint - a római kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel is egyeztetett. Draghi minden diplomáciai eszközt megmozgat az "élelmiszer-folyosó" életbe léptetéséhez, amelyhez Moszkvának is hozzá kell járulnia.

Az olasz kormányfő úgy látja, hogy ez lehet az első lépés a kapcsolattartásban Oroszországgal - írta a Corriere.

A fekete-tengeri áthaladáshoz Ankara beleegyezésére is szükség van.

A 2020-2021-es időszakban Ukrajna közel 45 millió tonna gabonát exportált. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a világban 45 millióval emelkedett az éhezők száma, részben éppen az ukrajnai gabona blokádja miatt.

20:01
Nemzetközi eljárást terveznek a Donyecki Népköztársaságban az Azovsztalnál kapituláltak ellen

A mariupoli Azovsztal acélműnél kapitulált összes ukrán katonát és külföldi zsoldost a donyecki "népköztársaság" területén tartják fogva, ahol a tervek szerint nemzetközi bíróság ítélkezik majd felettük - jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a csak Moszkva által függetlennek elismert donyecki szakadár entitás vezetője a Rosszija 24 hírügynökségnek.

Pusilin szerint folyik a periratok előkészítése és készül a bíróság alapszabálya.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy lesznek majd közbenső bíróságok is, a második világháborút követő évek gyakorlatának mintájára.

A tisztségviselő későbbre ígért tájékoztatást az Azovsztalból távozott külföldi "zsoldosokról".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy "aligha lehet beszélni" a mariupoli acélműnél ejtett foglyok Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikusra történő kicseréléséről, mert az említett személyek "különböző kategóriába" tartoznak.

Hozzátette, hogy a fogolycsere állandó folyamat az orosz és az ukrán fél között és a katonák hatáskörébe tartozik.

Az ő illetékességükbe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon kicserélnének-e orosz katonákat az Azovsztalban elfogott fegyveresekre.

Már korábban elmondtuk, hogy Medvedcsuk ukrán állampolgár, nincs köze az Oroszországi Föderációhoz. És nem is katona - nyilatkozott Peszkov.

Az Ukrajnában oroszbarátnak minősített és fogva tartott Medvedcsuk kicserélésére elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett javaslatot.

A Rosszija 1 televízió egyik esti adásában elhangzott, hogy Mariupolban több ukrán katona adta meg magát, mint 2014-ben Debalcevénél és 2015-ben Ilovajszknál együttvéve.

A mariupoli fémműveknél az orosz invázió során előbb mintegy 1300 tengerészgyalogos, aztán több, mint 2400 fegyveres adta meg magát.

19:29
Négy EU-tagállam azt követeli, hogy a zárolt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használják fel

Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók miatt zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére - derült ki a négy uniós tagállam hétfőn közzétett közös leveléből.

A dokumentum felidézi, hogy május 3-i ukrán becslések mintegy 600 milliárd dollárra tették a háborús pusztítás mértékét.

Ugyanakkor az orosz hadművelet még folyamatban van és az összeg még jelentősen emelkedhetett.

Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie - áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni.

A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat sürgetett Moszkvával szemben.

Végső esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet működéséhez - olvasható a levélben.

A három balti ország és Szlovákia ezen felül megjegyzi, hogy az EU-ban és hasonlóan gondolkodó országokban már befagyasztották orosz magánszemélyek és vállalatok vagyonát, valamint az orosz központi bank mintegy 300 milliárd dollárnyi valutatartalékát.

18:45
Európai egységet szorgalmazott Davosban a német alkancellár

Az Oroszországgal szembeni potenciális energiaembargó ügyében európai egységre szólított fel hétfőn Davosban Robert Habeck, Németország alkancellárja, zöldpárti gazdasági minisztere.

"Jelenleg Európa legrosszabb arcát láthatjuk" - fogalmazott a politikus, külön kiemelve: tekintettel kell lenni arra, hogy minden ország helyzete egyedi és eltérő. Ennek ellenére Habeck minden országtól elvárja, hogy dolgozzanak a megoldáson, így Magyarországtól is.

A politikus davosi beszéde előtt, hétfő reggel a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt, és hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra.

Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot az Európai Bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül "úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni" az EU-ban, vagyis "néhány ország kvázi különjogokat" - könnyítést, haladékot - kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Habeck emellett arról beszélt Davosban, hogy négy, egymással összefüggő válságra kell egyszerre megoldást találni: a magas inflációra, az energiaválságra, az élelmiszer szűkösségére és a klímaválságra.

"Nem tudjuk megoldani a problémát, ha csak az egyikre összpontosítunk, de ha egyiket sem sikerül megoldani, akkor attól tartok, hogy globális recesszió felé haladunk" - mondta a német alkancellár.

17:57
A Starbucks is kivonul Oroszországból

A Starbucks bejelentette, hogy közel 15 év után kivonul Oroszországból, a vállalat már márciusban felfüggesztette tevékenységét az országban és bezárta üzleteit.

A kávézóláncnak mintegy 130 üzlete van, amiket a licenctulajdonos Alshaya Group üzemeltet, és közel 2000 alkalmazottja van Oroszországban.

A vállalat közölte, hogy továbbra is támogatni fogja ottani alkalmazottait, többek között hat hónapig még fizetést ad nekik - írja a Sky News

17:23
Itt van Putyin legújabb válasza a Nyugatnak

Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

16:53
Lemondott posztjáról a háború miatt egy genfi orosz diplomata

Benyújtotta lemondását egy orosz diplomata Genfben az Ukrajna ellen indított háború miatt, majd nem sokkal később levelet küldött a Genfben dolgozó külföldi diplomatáknak, azt írva, hogy szégyelli magát országa miatt.

A 41 éves Borisz Bondarev tanácsosként a genfi leszerelési konferencia munkájában vett részt országa képviseletében.

Korábban Mongóliában és Kambodzsában is volt külszolgálaton. Telefonon megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy hétfőn átadta felmondólevelét Gennagyij Gatyilov genfi orosz nagykövetnek.

Húszéves diplomáciai pályafutásom alatt megéltem külpolitikánk számos fordulatát, de soha nem szégyelltem magam annyira a hazám miatt, mint az idén február 24-én - írta körbeküldött levelében Bondarev.

"Tűrhetetlen, amit a kormányom jelenleg művel. Közszolgaként osztoznom kellene ennek felelősségében, és erre nem vagyok hajlandó" - mondta a diplomata az AP hírügynökségnek.

Közölte azt is, hogy lépésére egyelőre nem kapott reakciót Moszkvából, de tart attól, hogy megpróbálnak vele példát statuálni.

"Ha bíróság elé állítanak, akkor mások valószínűleg nem fogják követni a példámat" - fogalmazott a diplomata. Kollégáival kapcsolatban azt mondta, "nem minden orosz háborús uszító. Helyén van az eszük, de be kell fogniuk a szájukat".

16:32
Új-zélandi katonák fognak ukránokat kiképezni önjáró lövegek használatára

Új-Zéland kis létszámú katonai kontingenst küld hadseregéből az Egyesült Királyságba, hogy ukrán katonákat képezzenek ki tüzérségi lövegek használatára - jelentette be hétfőn az új-zélandi kormány.

Jacinda Ardern miniszterelnök elmondta, hogy július végéig 30 katonát küldenek az Egyesült Királyságba, hogy az ukrán erőket az L119-es önjáró lövegek használatára képezzék ki.

A mintegy 230 ukrán katonát körülbelül 30 fős csoportokban, csoportonként egy hétig fogják képezni, hogy elsajátítsák az L119-es használatát - írja a BBC

16:05
Térképen az orosz-ukrán háború állása
15:44
IMF: Az ukrajnai háború megakasztotta a németországi növekedést

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az ukrajnai háború és a globális ellátási láncok zavarai lassítják Németország gazdasági kilábalását a járványvédelmi korlátozások miatt bekövetkezett visszaesésből, ugyanakkor a magas energiaárak miatt az inflációs ráta az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére emelkedik.

A fellendülés várhatóan csak 2023-ban kap némi lendületet, ha az energiaellátás biztonságosan stabil marad, az ellátási láncok zavarai megszűnnek, és elkerülhetők a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos új korlátozások - állapítja meg az IMF hétfőn közzétett jelentésében.

Az IMF által felállított alapforgatókönyv kockázatoknak kitett gyenge fellendülést feltételez, úgy vélik az idén 2 százalék körüli gazdasági növekedés lesz Németországban, jövőre pedig valamivel 2 százalék feletti. A tavaszi prognózisban 2022-re 2,1 százalékos, 2023-ra 2,7 százalékos bővülést vártak.

Az IMF szerint a németországi infláció 2022-ben 6,5 százalék körül lesz, 2023-ban pedig 3,5 százalék körülire mérséklődik.

"A növekedés azonban gyengébb, az infláció magasabb lehet, mint az alapforgatókönyvben" - jegyzik meg, hozzátéve: "a fő veszélyt a Németországba és Európába irányuló orosz gázexport tartós és teljes leállítása jelenti".

Úgy vélik, legalább két évbe telne, mire Németország teljes mértékben pótolni tudná a kieső szállításokat.

15:24
Rakétákkal lövi az orosz hadsereg Zsitomirt és környékét

Egy rakétát lelőtt az ukrán légvédelem, egy másik viszont megrongálta a vasúti infrastruktúrát Korosztenyben, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés - közölte Vitalij Bunecsko a terület kormányzója

Az elmúlt három napban ez volt a harmadik rakétatámadás Zsitomir és környéke ellen.

14:50
Itt lesz sokkal több orosz katona

Az orosz csapatok bekerítették Szeverodonyeck városát. A katonai jelenlét valószínűleg meg fog erősödni Herszon és Zaporizzsja települések környékén is, és újabb offenzíva várható a déli frontvonalon.

A teljes cikket itt olvashatja.

14:31
Közel 90 ember halt meg Desnában

87 ember halt meg Desnában a múlt keddi orosz légicsapásban - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás a háború kezdete óta.

14:07
Szentkirályi Alexandra: Magyarországon keresztül eddig több mint 700 ezer ember menekült el a háború elől

A Nemzetközi Judo Szövetség és a kormány segítségével közel 300 gyerek és kísérőik érkeztek az országba Ukrajnából. Őket több megyei jogú városban, köztük Kaposváron helyezték el, ahol így már nem csak menekült úszók, de fiatal judosok is edzenek - írja közösségi oldalán a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra közölte, hogy Magyarországon keresztül eddig több mint 700 ezer ember menekült el a háború borzalmai elől, akiknek minden segítséget megadnak.

A teljes hírt itt olvashatja.

13:44
Kijevben kiállítást rendeztek a háborúról

Mindössze néhány perc sétára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főhadiszállásától az ukrán hadtörténeti múzeum utcai kiállítást rendezett a zsákmányolt orosz haditechnikai eszközökből és tárgyakból - számolt be róla hétfőn a The Guardian brit napilap.

Az utcatárlaton megtekinthető orosz útlevelek, katonai iratok, személyi igazolványok, dögcédulák, hitelkártyák mellett a múzeum épületében szintén olyan tárgyak kaptak helyet, amelyek a Kijev környéki városok és falvak orosz megszállásáról tanúskodnak.

Olekszandr Semeljak, a múzeum vezető kutatója elmondta, hogy sok ukrán katona korábbról ismeri a múzeumot, így tudták, hová vihetik ezeket a tárgyakat, és a kiállítás folyamatosan bővül is az új tárgyakkal.

Kijev másik részén, a második világháborús múzeumban Keresztre feszített Ukrajna címmel nyílt kiállítás, amely szintén az ukrán főváros környékének orosz megszállását mutatja be a hátrahagyott tárgyakon keresztül.

13:15
Többek között 177 repülőgépet és közel 1000 drónt veszítettek az ukránok az oroszok szerint

Az orosz tájékoztatás értelmében a rakéta- és tüzérségi erők 73 vezetési pontot, 578 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 37 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, 13 harckocsit és gyalogsági harcjárművet, öt rakéta-sorozatvetőt és három lőszerraktárt semmisítettek meg. A légvédelem az éjszaka folyamán lelőtt három Szu-25-ös harci gépet, két Tocska-U és nyolc Szmercs-rakétát, valamint 13 drónt, köztük egy Bayraktar TB2-típusút.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 177 repülőgépet, 125 helikoptert, 990 drónt, 319 légvédelmi rakétarendszert, 3226 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 421 rakéta-sorozatvetőt, 1643 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3606 speciális katonai járművet veszítettek.

12:51
A Donyec-medencébe tartó ukrán erősítésre mért csapásról számoltak be az oroszok

Nagy pontosságú, nagy hatótávolságú, tengeri indítású rakéták a Zsitomir megyei Malin vasútállomásának közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 10. hegyi rohamdandárjának fegyverzetét és haditechnikáját, amely Ivano-Frankivszkból tartott a Donyec-medence felé - jelentette ki a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az elmúlt nap folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakéták négy vezetési pontot találtak el, köztük az ukrán északi operatív-taktikai csoport kommunikációs központját a donyecki régióban lévő Bahmut közelében, továbbá 48 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és hat lőszerraktárt. A harcászati légierő 39 hadianyag- és lőszerraktárra mért csapást, aminek következtében több mint 230 "nacionalista" halt meg, és 33 ukrán haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.

13