Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 211. napjáról.
A nemzetközi jog megsértése lenne, ha a megszállt ukrán területeken tartandó, Oroszország által támogatott szavazások nyomán Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától - adta értésre António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó rendkívüli ülésén.
Egy állam területének elcsatolása egy másik állam által erőszakkal vagy erőszakra utaló fenyegetéssel az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését jelenti - jelentette ki az ENSZ vezető diplomatája.
Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva Guterres nehezményezte, hogy "az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus ötlete vitatémává vált". Ez elfogadhatatlan - húzta alá.
Mindeközben a háború nem csitul, sőt "újabb lépésekkel távolodott el a béke kilátásaitól az iszonyat és vérontás végtelen körforgása felé" - fogalmazott.
Ismét kiemelte annak fontosságát is, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre tisztességes és független bírósági eljárásban.
Öt napig tartó népszavazás kezdődik pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a megszállt Herszon megyében és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.
Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.
Oroszországban, ahová a csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak, több száz választóhelyiség nyílik majd meg.
A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 "hazai" és 85 "külső" szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a három másik referendumot tartó régióban.
Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak majd.
A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát.
A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.
Hazugságnak nevezte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön azt a híresztelést, amely szerint az Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás nyomán akár egymillió embert is besorozhatnak.
Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán azt mondta: mintegy 300 ezer tartalékos behívását is tervezik, de "nem mindet egyszerre".
A besorozandók létszámára vonatkozó találgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy a részleges mozgósításról szóló, tíz pontból álló rendeletnek az orosz elnöki sajtószolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott változatából a 7. pont hiányzik.
Peszkov azt mondta, hogy a 7. pont hivatalos használatra készült, ezért nem hozhatja nyilvánosságra a tartalmát.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve a szóvivő azt mondta, hogy a részleges mozgósítás elrendelését az ukrajnai helyzet megváltozása okozta, mert az ott elindított "különleges hadművelet" már kezdte elérni a kitűzött célokat, de Oroszország most már de facto a NATO-blokk egész logisztikai képességével áll szemben.
Túlzásnak nevezte az arról szóló híreket, hogy a részleges mozgósítás elrendelése rohamot indított el a repülőtereken és a határátkelőknél. Peszkov szerint erről rengeteg "hamis" információ kering.
Legkevesebb hat ember életét vesztette és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát - közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval.
Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárt ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre.
A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép.
A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek.
A donyecki területvédelmi parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság "népi milíciája", orosz tűztámogatás mellett, elfoglalta az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Zsovanka települést.
Nem sajnálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a mostani fogolycsere keretében átadták Oroszországnak Viktor Maedvedcsuk ukrán politikust és oligarchát, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök "komájaként" emlegetnek.
Erről Zelenszkij legutóbbi videoüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
Az elnök közölte, hogy Medvedcsuk Ukrajnában átesett a törvény által előírt minden nyomozati vizsgálaton, így "nem volt kár" kiadni őt.
"Oroszország egyik rajongóját cseréltük el kétszáz harcosra. Nem kár igazi harcosokért Medvedcsukot adni. Végigment minden nyomozáson, amit a törvény előír, Ukrajna mindent megkapott tőle, ami az igazság megállapításához szükséges a büntetőeljárásban" - szögezte le Zelenszkij.
Medvedcsuk az időközben feloszlott Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője volt. Az illetékes kijevi bíróság még tavaly májusban elrendelte házi őrizetbe helyezését pere kezdetéig.
A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok.
Az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után azonban elhagyta azt a lakását, amelyben tartózkodnia kellett volna, és 48 napi bujkálás után ukrán katonai egyenruhába öltözve próbált külföldre szökni, ekkor tartóztatták le április közepén. Zelenszkij már akkor azt mondta, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.
Erről Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke beszélt. Szerinte amennyiben valóban tömegesnek bizonyulna, emberek ezreit érintené a menekülés, az intézkedéseket össze kellene hangolni a térség többi államával, elsősorban a három balti országgal, de Finnországgal is.
Lengyelország egyelőre nem készül a jelenleg érvényes előírások módosítására, a helyzet azonban dinamikusan változik
- mondta.
Lettország, Litvánia és Észtország az orosz mozgósítás előtt, hétfőn korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Később Lengyelország is hasonlóképpen módosította a vonatkozó előírásokat. Fenntartották a mentességet többek között az ellenzékiek számára, valamint humanitárius ügyekben is.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Herszontól északnyugatra fekvő Mikolajiv kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az oroszok nem sokkal éjfél után "masszív rakétatűznek vetették alá a várost, főként S-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel".
Többemeletes épületek, gázvezetékek, vízvezetékek, mozi- és színházudvarok, valamint adminisztratív épületek sérültek meg, a rakétatűz következtében kigyulladt egy raktár - írja a Sky News.
Egyelőre nincs hír áldozatokról. Az információkat független forrásból még nem erősítették meg.
Ukrajna szerint a háború kezdete óta megsemmisítettek többek közt 2245 orosz tankot, 219 helikoptert és 15 hajót, valamint megöltek 55910 orosz katonát.
These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of Sept. 22, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/2vxP087wce
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) September 22, 2022
Valentyin Reznichenko, a megye kormányzója szerint Oroszország a Dnyipro megyei Nikopolt is támadta egy Grad többszörös kilövésű rakétarendszerrel: 17 ház megrongálódott és egy ember meghalt.
Az elmúlt napban az orosz erők kilenc rakétát lőttek ki Zaporizzsjára, melyek infrastrukturális objektumokat és lakóépületeket rongáltak meg, valamint a támadásokban egy ember meghalt - mondta Olekszandr Sztarukh, helyi kormányzó.
Zaporizhzhia is under attack again! russians missiled 9 rockets, destroyed houses, leave people without electricity. russia wants to leave Ukrainians without water and electricity all over Ukraine. #ArmUkraineNow #RussiaInvadedUkraine pic.twitter.com/1M7PwLc3Sf
— Mary Mortem (@Mary_Mortem) September 22, 2022
A tegnapi nap folyamán az orosz csapatok két civilt öltek meg Kurakhoveban, egyet Bahmutban, egyet Avdiivkában, egyet Karlivkában, és 12 embert megsebesítettek Donyeck megyében – mondta Pavlo Kirilenko, a megye kormányzója.
Kirilenko szerint a háború kezdete óta 873 civil halt meg Donyeck megyében, Mariupolt és Volnovakhát nem számítva.
Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon - közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.
A rijádi külügyminiszter közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt.
A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.
Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be.
Ukrajna átadott 55 orosz hadifoglyot és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform - Az Életért nevű ukrán párt egyik vezetőjét.
Medvedcsuk egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja.
Oroszország 215 ukrán katonát, köztük 124 tisztet és - Andrij Jermak, az ukrán eljöki hivatal vezetője szerint - a szélsőjobboldali Azov ezred 108 tagját engedte el. A szabadon bocsátottak mintegy fele részt vett Azovsztal védelmében: köztük van Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.
Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij "Volina" Volinszkij és Katerina "Ptaska" Policsuk mentős is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Volodimir Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel.
A Zaporizzsja megye kormányzója, Starukh szeptember 22-én a Telegramon azt írta, hogy Oroszország csapást mért Zaporizzsja városára.
A kormányzó nem közölt további részleteket a támadásról, és azt mondta, hogy az áldozatok és a károk meghatározása még folyamatban van
Az ukránok megsemmisítettek egy orosz Mi-24-es helikoptert Herszonban - jelentették az ukrán fegyveres erők.
Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán légierő szeptember 21-én 21 légicsapást hajtott végre, és a földről semmisített meg egy Mi-24-es orosz helikoptert a Herszon megyei Kosztromka közelében.
??Ukraine's Armed Forces report destroying Russian Mi-24 helicopter in Kherson Oblast.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) September 22, 2022
Ukraine's Southern Operational Command said Ukraine's Air Force conducted 21 air strikes and destroyed a Russian Mi-24 helicopter from the ground near Kostromka, Kherson Oblast on Sept. 21.
Az EU külügyminiszterei New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlésén megállapodtak az Oroszországgal szembeni új szankciók előkészítésében és a Kijevnek történő fegyverszállítások növelésében - írja a Reuters.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentése - amely ukrán területek annektálására irányuló lépéseket és az Oroszország védelmére szolgáló nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetést tartalmaz - pánikot és kétségbeesést mutat.
Miután Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter tájékoztatta őket, a miniszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák csoportjaikat egy nyolcadik szankciócsomag előkészítésével, amely az orosz gazdaság relevánsabb ágazatait célozza, és továbbra is azokat az embereket veszi célba, akik felelősek az ukrajnai agressziós háborúért - mondta Borrell.
Az uniós miniszterek október közepén tartják következő hivatalos találkozójukat, amikor a szankciócsomagot hivatalosan is elfogadhatják.
Magyarország területére szeptember 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 6008 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5210 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 201 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes - áll a tájékoztatásban.
Oroszország 38 városában 1240 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tiltakozások miatt - írta a Sky News. A független OVD-Info tüntetésfigyelő csoport hozzátette, hogy közülük legalább 489 embert Szentpéterváron vettek őrizetbe.
People are brutally detained in St. Petersburg
— NEXTA (@nexta_tv) September 21, 2022
According to "OVD-Info", more than 500 people have already been detained in #Russia. pic.twitter.com/yR77et4DOe
Videóbeszédet tartott Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén, ebben többek között azt mondta, Oroszország tárgyalásokról beszél, de csak a visszavonulását akarja lassítani.
Az ukrán elnök szerint Oroszország a telet Ukrajna megszállt területén akarja tölteni, és felkészíteni az erőket egy új offenzíva megkísérlésére, vagy legalábbis erődítményeket akar kiépíteni a megszállt területeken, és katonai mozgósítást akar végrehajtani otthon.
Az Azovsztal védelmének parancsnokai, köztük Denisz Prokopenko, az Azov-ezred vezetője, Szvjatoszlav Palamar parancsnokhelyettes és Szerhij Volinszkij tengerészgyalogsági parancsnok is azon 215 ember között voltak, akiket szeptember 21-én egy nagyszabású fogolycsere során engedtek el az orosz fogságból.
????Commanders of the Azovstal defense, including Denys Prokopenko, the head of the Azov regiment, deputy commander Svyatoslav Palamar and marine commander Serhiy Volynsky, were among the 215 people released from Russian captivity in a massive prisoner exchange on Sept. 21. pic.twitter.com/EmKzuongWT
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) September 21, 2022
This is what is happening now on the border between #Russia and #Georgia.
— NEXTA (@nexta_tv) September 21, 2022
Video: Ekho Kavkaza pic.twitter.com/3eFznx3dvf
Ahogy arról az Origo beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrajnai hadműveletek miatt részleges mozgósítást rendelt el, a tartalékosokat kívánják behívni. Szergej Sojgu védelmi miniszter azzal egészítette ki Putyin bejelentését, hogy mintegy 300 ezer főt fognak mozgósítani.