Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 281. napjáról.

04:31
Ez a közvetítésünk véget ért

Friss tudósításunkat ITT TALÁLJA.

19:54
Kuleba: Fenyegető leveleket is küldtek a levélbombán kívül ukrán külképviseleteknek

Két ukrán külképviselet is kapott "nagyon konkrét fenyegetésekkel" levelet ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető az EBESZ miniszteri tanácsának a lengyelországi Lódzban tartott ülése alatt nyilatkozott az Ukrinform hírügynökségnek.

"Ez egyértelműen a terror új formája. Nagyon aktívan együttműködünk a spanyol hatóságokkal, hogy kiderítsük, ki áll a háttérben. Természetesen sejtjük, hogy ki áll a háttérben, de nyomon kell követnünk az ügynökök és az érintettek teljes hálózatát" - mondta Kuleba.

Hozzátette, hogy szerdán "más nyugtalanító események is történtek, amelyek nem robbanóanyagokhoz kapcsolódnak, hanem nagyon konkrét fenyegetéseket küldtek ukrán nagykövetségeknek". Azt azonban nem árulta el, hogy a szóban forgó ukrán külképviseletek mely országokban vannak.

19:14
Újabb fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ötven-ötven katonát cseréltek ki egymás között - hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Kijelentette, hogy a most kiszabadított foglyok között vannak olyan ukrán katonák is, akik részt vettek Mariupol védelmében és a Donyeck megye orosz ellenőrzés alatti részében lévő Olenyivka településen tartották fogva őket. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint két hét alatt ez már a negyedik fogolycsere volt Oroszországgal.

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők ismét nehéztüzérséggel lőtték Nyikopol városát.

Elektromos vezetékeken és többemeletes lakóépületekben keletkeztek károk, az egyik ilyen házban megsebesült egy 56 éves férfi.

18:11
Jens Stoltenberg: Nem engedhető meg, hogy Oroszország győzzön

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban - jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte: az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "belerángassa a háborúba", de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot "fagyhalálba" rakétázó Oroszország győzzön.

"Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk" - mondta Jens Stoltenberg.

Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra - tette hozzá.

16:59
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Erős haderő építésével védjük a magyar embereket, és ezáltal erősítjük a NATO-t is

A világ biztonsági és védelmi szempontból is új korszak előtt áll - idézte a honvédelmi minisztert a Honvédelmi Minisztérium közleménye.

A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Berlin Security Conference (BSC) elnevezésű biztonságpolitikai konferencián, Berlinben - ahol felszólalt Olaf Scholz német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is - arról beszélt, hogy "Kelet felől a háború, déli irányból pedig az illegális migrációs hullámok jelentenek fenyegetést, és ezekkel közös erővel kell szembenézni".

A miniszter leszögezte: a NATO megerősítése közös érdek, és kiemelte azt is, a magyar álláspont szerint a NATO független államok védelmi szövetsége, ami azt is jelenti, hogy a szövetséget csak erős nemzeti védelmi erőkre lehet építeni. Magyarország ezt az építkezést két pillérre alapozva hajtja végre: az egyik a magyar történelem egyik legnagyobb arányú haderőfejlesztése, amely mind eszközbeszerzésben, mind a személyi állomány megbecsülésében, mind szerkezetében modern, ütőképes hadsereg létrehozására irányul - idézte a tárca a honvédelmi minisztert.

A HM tájékoztatása szerint a miniszter elmondta azt is, a második pillér a védelemipar fejlesztése, amelynek során egy olyan védelmi ökoszisztémát hoznak létre, amely összefogja az innovációt, a gazdasági megerősödést és a nemzetközi védelemipari vérkeringésbe való bekapcsolódást.

A miniszter szerint "ezekre a pillérekre építkezve lehet erős nemzeti védelemről beszélni, amivel képesek vagyunk hozzájárulni a NATO által is célként meghatározott elrettentő erő létrehozásához."

14:30
Újabb fogolycsere

A két fél közötti legújabb csere során ötven hadifoglyot adnak át ma. A hírt az oroszok által beiktatott, az oroszok által megszállt Donyecki területért felelős hivatalnok, Denisz Puszilin hozta nyilvánosságra a Telegramon.

14:06
A spanyolországi orosz nagykövetség a levélbombákról

A spanyolországi orosz nagykövetség elítélte a spanyol kormánynak, illetve az ukrán nagykövetségnek küldött levélbombákat.

A Twitteren, spanyol nyelven kiadott közleményében azt írta: "Minden terrorista fenyegetés vagy terrorcselekmény, még inkább egy diplomáciai képviselet ellen irányul, teljes mértékben elítélendő".

Rafael Pérez spanyol belügyminiszter-helyettes egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a levelek nem indokolják a terrorszint emelését az országban. A borítékok feladására spanyol területen belül került sor, és a kormánynak nem volt tudomása arról, hogy más országokba is érkeztek volna levelek – írta a Reuters.

13:46
Az EU több mint 1 millió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére

Az Európai Unió (EU) több mint 1 millió eurót biztosít az Oroszország által megtámadt Ukrajna aknamentesítésére - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte: azért jött az EBESZ ülésére, hogy "részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében". Úgy látja: a támadás "mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti... Oroszország háborút hozott Európába".

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel "az eddigit Oroszország teljesen lerombolta" - mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében - erősítette meg a főképviselő.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel 20 milliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és "ellenőrzés alatt tart" mintegy 300 milliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből."Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni" - jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

13:04
Duda: Béketárgyalást csak Ukrajna beleegyezésével lehet lefolytatni

Az ukrajnai háború kapcsán minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével lehet lefolytatni, megengedhetetlen a határok erőszakos megváltoztatását jóváhagyó megállapodás - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Lódzban, az EBESZ kétnapos ülése megnyitóján.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának ülésén Duda felidézte: a szervezetben idén betöltött lengyel soros elnökség alatt megoldást igyekeztek találni a Moszkva által kiváltott biztonsági válságra, s ehhez felhasználtak minden létező EBESZ-mechanizmust.
Beismerte: a szervezet politikai és katonai lehetőségei "elégtelenek, mert a konfliktusban álló felek jóakaratán és együttműködésén múlnak".

Aláhúzta: minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével szabad lefolytatni, és lehetetlen beleegyezni olyan megállapodásba, amely a határok erőszakos megváltoztatását hagyná jóvá.Minden megállapodás, amely "bármilyen módon elismerné vagy elfogadná Oroszország háborús, területi nyereségeit, valójában az európai biztonsági rendszer alá helyezett bombával volna egyenlő" - fogalmazott a lengyel államfő.

12:46
Lavrov szerint elkerülhető lett volna az ukrajnai háború

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugatnak reális esélye volt arra, hogy elkerülje az ukrajnai konfliktust, de elutasította a NATO bővítésének leállítására és a Kijev különleges biztonsági státuszára vonatkozó orosz javaslatokat.

Lavrov mindezt egy moszkvai sajtótájékoztatón mondta - jelentette a Reuters. A nyugati országok szerint Oroszországnak az ukrajnai háborút megelőzően tett javaslatai irreálisak és őszintétlenek voltak.

12:17
Ukrajna máris kirúgta a zaporizzsjai erőmű frissen kinevezett vezetőjét

Ukrajna csütörtökön elbocsátotta az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű főmérnökének helyettesét, akit Moszkva erőivel való együttműködéssel és hazaárulással vádolt - közölte az Energoatom állami atomenergetikai vállalat. A közleményt egy nappal azután tették közzé, hogy Oroszország közölte: a mérnököt, Jurij Csernicsukot előléptette a délkelet-ukrajnai hatalmas atomerőmű igazgatójává.

11:47
Lavrov: Azt az ukrán infrastruktúrát érik csapások, amely segíti az oroszok legyilkolását

Oroszország arra az ukrán infrastruktúrára mér csapásokat, amely segíti az oroszok legyilkolását - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az európai biztonságról tartott csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Kiiktatjuk azokat az energetikai létesítményeket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna ellátását halálos fegyverekkel, azért hogy oroszokat öljenek velük" - mondta Lavrov.
A miniszter szerint az Egyesült Államok és a NATO közvetlen részvevője az ukrajnai konfliktusnak, egyebek között azzal, hogy fegyvert szállít, zsoldosokat és katonai kiképzőket küld Ukrajnába, és katonákat képez ki a saját területén.

11:36
Ukrajna azt állítja, hogy megölt 500 orosz fegyverest

Ukrajna azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában további 500 orosz katonát ölt meg, így a február 24. óta meghalt orosz katonák száma 88 880-ra nőtt. A fegyveres erők vezérkara közölte, hogy további három harckocsit és hat páncélozott szállítójárművet iktattak ki, ezen kívül az ukrán erők három orosz felderítő drónt lőttek le.

10:12
Újabb brit szankciók

Az Egyesült Királyság újabb szankciókat jelentett be 22 orosz ellen, köztük olyanokkal szemben, akik az orosz börtönökben részt vettek elítéltek toborzásában. James Cleverly külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a szankció új tisztségviselőket vesz célba, köztük Denisz Manturov miniszterelnök-helyettest, aki az orosz csapatok felszereléséért felelős.

09:33
Harcok keleten és délen

Az orosz erők megpróbáltak előre nyomulni Kelet-Ukrajnában, délen pedig harckocsi-, aknavető- és tüzérségi tüzet zúdítottak Herszonra – közölte az ukrán hadsereg.
Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült a dél-ukrajnai Herszon város orosz lövöldözésében – közölte a régió kormányzója. Yaroslav Janushevics azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, hogy több lakóépület és egészségügyi létesítmény megrongálódott a városban.

08:59
Moldovát is érintik az áramszünetek

A szovjet időkben az energiainfrastruktúra kiépítésének módja miatt Moldova egyedülállóan ki van téve Oroszország Ukrajna elleni inváziójának. Az ország szinte teljes mértékben az olcsó orosz gázimporttól függ, ráadásul szinte minden távvezetéke Ukrajnán keresztül halad át.

Emiatt az ukrán villamosenergia-hálózatot ért csapások Moldova-szerte áramszünetekhez vezettek, és a következő napokban újabb áramkimaradásokra lehet számítani.

Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes azzal vádolta Oroszországot, hogy "hibrid háborút" folytat országa ellen, amelyet szinte egyedülállóan érint az orosz invázió Moldova keleti részén, mert "nem akarják, hogy Moldova az európai utat járja."

08:37
Ukrajna szerint Moszkva újabb mozgósításra készül

Oroszország a mozgósítás második hullámának elindítására készül jövő év januárjában vagy februárjában – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Úgy vélik, hogy az orosz katonai iskolák kadétjai korán végeznek, és a jövő év első negyedévében máris Ukrajnába vezénylik őket, hogy pótolják a veszteségeket.

Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Gerascsenko hasonló állításokat fogalmazott meg a hónap elején. Azt mondta, januárban 700 ezer katonát mozgósítanak majd az oroszok. A Kreml akkor azt mondta, hogy nincs tervben "új besorozási hullám".

08:09
Zelenszkij nem tart atomcsapástól

A The New York Times DealBook-csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a Nyugat félelmei ellenére ő nem tart attól, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert használna. Szerinte a nyugati demokráciáknak jobban kell aggódniuk az orosz vezető azon ambíciói miatt, hogy megtámadják a szomszédos demokráciákat, amennyiben sikerül meghódítaniuk Ukrajnát.

07:42
Zelenszkij Ukrajnába hívta Elon Muskot

Volodimir Zelenszkij meghívta Elon Muskot, hogy látogassa meg országát, hogy lássa a háború okozta károkat és megértse a helyzetet. A multimilliárdos nemrég egy "béketervet" javasolt Ukrajnának, ami lényegében azt tartalmazta, hogy engedjenek át területet Oroszországnak. A Tesla vezérigazgatójához intézett éles megjegyzéseiben Zelenszkij azt mondta: „Ha meg akarod érteni, mit tett itt Oroszország, gyere el Ukrajnába, és ezt a saját szemeddel fogod látni. Ezek után mondd el, hogyan fejezzük be ezt a háborút!"

Musk korábban azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a katonák és civilek számára is nélkülözhetetlen Starlink műholdas internetszolgáltatás finanszírozását, ami naponta dollármillióiba kerül. Később visszalépett a fenyegetéstől, és azt mondta, továbbra is működteti a szolgáltatást.

07:07
Terrorista szervezetnek minősíthetik a Wagner-csoportot

Az Egyesült Államok azon gondolkodik, hogy a Wagner-csoportot külföldi terrorszervezetté minősítse-e – közölte egy amerikai tisztviselő.

A Wagner-csoport zsoldosokból álló szervezet, akiket háborús bűnökkel vádoltak Afrikában és Szíriában, és mostanra jelentős mértékben részt vesznek az ukrajnai harcokban. Az Egyesült Államok már szankcionálta a csoportot, de a kormányzat egy lépéssel tovább akar lépni.

Az USA mindeddig elzárkózott attól, hogy Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként minősítse.

12