Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 341. napjáról.
Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát - közölte hétfőn a párizsi külügyminisztérium a két ország védelmi tárcavezetőinek tanácskozása nyomán.
A diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a francia és az ausztrál fél megállapodott abban, hogy 155 milliméteres - harckocsik elhárítására is alkalmas - tüzérségi lőszerekkel fogják ellátni az ukrán hadsereget.
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, akit a France Info hírrádió idézett, több ezer - közösen gyártott - lőszer átadásáról beszélt. Ausztrál hivatali partnere, Richard Marles pedig egy többmilliós projektről, illetve a francia és ausztrál védelmi ipar újabb együttműködéséről szólt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd szaúdi koronaherceggel - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit a politikai, kereskedelmi, gazdasági és energetikai ágazatokban, valamint a globális olajpiac stabilitásának biztosítása érdekébe az OPEC+ csoporton belüli együttműködést.
Az orosz államfő és a szaúdi trónörökös legutóbb 2022 szeptemberében beszélt telefonon egymással.
Nagy pompával és nagy felhajtással fogadták Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt hétfőn Zimbabwéban, ahová a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének céljával érkezett.
Lukasenkát Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök és a helyi kormánypárt több száz támogatója fogadta éljenzéssel és énekszóval a főváros, Harare nemzetközi repülőterén, amelyet Robert Mugabe volt államfőről neveztek el.
Az Oroszország szövetségeseinek számító vezetők nem nyilatkoztak a sajtónak. A zimbabwei külügyminisztérium közleménye szerint a látogatás célja a két ország közötti "erős politikai, gazdasági, bányászati, mezőgazdasági és katasztrófavédelmi együttműködés fokozása".
Washington konfrontatív irányvonala kontraproduktív, és súlyos negatív következményekkel jár - figyelmeztette Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Lynne Tracy-t, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetét, amikor a diplomata átadta neki megbízólevelének másolatát.
Az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint a két fél megvitatta az orosz-amerikai viszony néhány aktuális kérdését.
A közlemény szerint ez a viszony az utóbbi időben Washington hibájából erősen megromlott. A nagykövetnek elmondták, hogy elvárják tőle az orosz törvények és szokások, valamint a fogadóország belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú betartását.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Zvezda katonai tévécsatornának kijelentette: Tracy "nagyon fontos feladata, hogy ne rontsa tovább a kétoldalú kapcsolatokat", ahogy azt minden hivatali elődje tette. Emlékeztetett rá, hogy minden Michael McFaul nagykövettel kezdődött, aki "olyan emberként vonult be a történelembe, mint akit szó szerint szégyenszemre kirúgtak innen".
A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig "elrabolták" Szerbiától - mondta Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján.
Milanovic világossá tette: továbbra is ellenzi, hogy halálos fegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az nem segíthet a háború befejezésében.
Az államfő úgy vélte, hogy Oroszország Koszovó példájára fog hivatkozni,"mert cinikus".
"Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kivonása Szerbiából - fogalmazott az elnök, hozzátéve: nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a teljes koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az "bűncselekmény".
Az államfő hangsúlyozta: "egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna" része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.
Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz-amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé.
"Az egész biztonsági helyzet, beleértve a fegyverzetellenőrzést is, az Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló amerikai politika túsza" - mondta.
Leszögezte, hogy Moszkva a lehető leghatározottabban, "minden rendelkezésére álló módszerrel és eszközzel" ellen fog állni az ilyen kísérleteknek.
"Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket. De a NATO a maga részéről, jobb sorsra érdemes mániákus kitartással, következetesen kúszik Oroszország határai felé, miközben oroszgyűlölő rémtörténetekkel változtatja zombivá a velünk szomszédos országokat" - fogalmazott Rjabkov.
A diplomata szerint Oroszország többször is értésre adta, hogy nem fogja válasz nélkül hagyni az efféle nyugati politikát.
"Nem fogunk engedni a jogos biztonsági érdekeinkből, és nem hagyjuk bántani az orosz embereket. Az amerikaiak nem hallották meg és nem vették komolyan a figyelmeztetéseinket, hanem folytatták Kijev Oroszország elleni uszítását" - tette hozzá a miniszterhelyettes.
Hazugságnak minősítette a Kreml szóvivője hétfőn Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegetőzött egy februári telefonbeszélgetésük során.
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője arra reagált, hogy a The Daily Telegraph és a Daily Mail című lap közölte: Johnson egy dokumentumfilmben, amelyet a BBC közszolgálati televízióban hétfőn mutatnak be, kijelentette: Putyin egy 2022. február 2-i telefonbeszélgetésben "mintegy megfenyegette" őt, rakétacsapásra utalva.
A BBC híroldalán hétfőn megjelent ismertető szerint Johnson arra figyelmeztette akkor Putyint, hogy egy Ukrajna elleni invázió nyugati szankciókat vonna maga után, és még több NATO-erő vonulna fel Oroszország határainál.
Azzal is próbálta elejét venni az orosz katonai fellépésnek, hogy közölte Putyinnal: Ukrajna "belátható időn belül" nem csatlakozik a NATO-hoz.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán médium meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Vadim Gutzeit ifjúsági és sportminisztert és Pavlo Riabikin stratégiai ipari minisztert a közeljövőben kirúgják.
Vang Ji, a kínai külügyminiszter februárban Moszkvába látogat - közölte hétfőn két forrásra hivatkozva a Vedomosztyi című orosz lap.
Az újság szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt látogatja meg Vang.
Volodimir Zelenszkij elnök a dél-ukrajnai Mykolaiv régióba utazott, hogy találkozzon Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.
A Zelenszkij hivatal által az interneten közzétett videofelvételen látható, amint Frederiksen asszonyt kézfogással üdvözli egy havas utcán, majd belépnek egy kórházba, ahol az orosz invázióban megsebesült katonákkal találkoznak. A posztban elmondta, hogy regionális tisztségviselőkkel is találkoztak, hogy megvitassák az orosz rakéta- és dróncsapások hatásait.
A hónap elején a dán védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország 19 francia gyártmányú Caesar tüzérségi rendszert adományoz Ukrajnának.
Ukrajna februári megszállása óta az oroszok által megszállt területeken rendszeres szabotázsakciókat hajtanak végre az ukrán ellenállók. Állítólag Oroszországban és Fehéroroszországban egy titkos aktivistahálózat is mindent megtesz az orosz hadigépezet lassítása érdekében.
Lengyelország miniszterelnöke tervet terjesztett elő a védelmi kiadások növelésére, mondván, hogy az országnak "gyorsabban" fel kell fegyverkeznie Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
Az ország védelmi költségvetése idén a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát teszi ki - közölte Mateusz Morawiecki újságírókkal.
A transzatlanti szövetség adatai szerint Lengyelország katonai kiadásai 2022-ben a GDP 2,4 százalékát tették ki, ami a harmadik legmagasabb arány a NATO-országok között.
Oroszország további erőket és felszerelést telepített az Ukrajnával határos Kurszki területre a határ védelmére és a biztonság szavatolására - közölte hétfőn Roman Sztarovoit regionális kormányzó az Interfax hírügynökség szerint.
A helyi hatóságok szerint a régiót többször érte ukrán ágyúzás azóta, hogy Oroszország csaknem egy éve megszállta Ukrajnát. Az orosz csapatok egy része a kurszki térségből vonult be, bár az általuk elfoglalt északkelet-ukrajnai területeket azóta a kijevi erők visszafoglalták.
Ukrajna elnöki tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal vádolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy "a háború, a gyilkosság és a pusztítás támogatója", miután a bizottság közölte, hogy megvizsgálja, hogyan vehetnének részt orosz sportolók a 2024-es párizsi olimpián.
Vadym Guttsait ukrán sportminiszter a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ország fontolóra veszi a 2024-es olimpia bojkottját, ha orosz és fehérorosz sportolóknak engedélyezik a részvételt.
Szlovénia állambiztonsági szervei a jelentések szerint letartóztattak két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz katonai hírszerzésnek kémkedtek.
A gyanúsítottak, akik közül az egyikük egy dél-amerikai ország állampolgárságával rendelkezik, egy llubjianai bérelt irodában működtek álnéven - jelentette a Delo napilap.
A gyanúsítottak ellen kémkedés és hamis dokumentumok használata miatt emeltek vádat, és ha elítélik őket, akár nyolc év börtönbüntetésre is számíthatnak - áll a jelentésben.
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy Ankara előbb fogadná be Finnországot a NATO-ba, mint hogy északi szomszédjának, Svédországnak a tagságával kapcsolatban lépéseket tenne.
A Kreml hazugsággal vádolta Boris Johnsont, amikor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegette meg.
Dmitrij Peszkov szóvivő szerint amit a volt miniszterelnök mondott, az nem igaz, pontosabban "hazugság". Johson a BBC-nek azt mondta, hogy az orosz vezető rakétacsapással fenyegette meg őt.
Egyszer megfenyegetett engem, és azt mondta: 'Borisz, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy percbe telne', vagy valami ilyesmi" - mondta Johnson.
Natalia Humeniuk katonai szóvivő szerint Oroszország a mostani viharos szél miatt nem valószínű, hogy napközben drónokat használna. Éjszaka, amikor a szél elcsitul, a drónokat még használhatják - mondta.
Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel készpénzt ajánl fel annak a katonának, aki elsőként megsemmisíti vagy elfogja a nyugati gyártmányú harckocsikat Ukrajnában.
Azt mondták, hogy az ötmillió rubelt annak fizetik aki megsemmisít egyet a tankok közül, majd 500 000 rubelt minden további támadásért.
A Fores azt is közölte, hogy 15 millió rubelt fizetne a nyugati gyártású vadászgépekért, ha azokat valaha is leszállítják Ukrajnának.
Az elmúlt 24 órában 5 ember meghalt, 13 megsebesült az orosz támadásokban 9 ukrajnai területen.
Orosz támadásokat jelentettek Donyeck, Herszon, Harkiv, Szumi, Mikolajiv, Csernyihiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Luhanszk megyékből.