A családon belüli erőszak nem magánügy

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A nőverés magyar népszokás?

A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak egyik legelterjedtebb formája: áldozatai 95 százalékában nők. A családon belüli erőszak Magyarországon a nők egyötöde, több mint félmillió nő számára közvetlen fizikai fenyegetettséget és verést jelent. A közvetlen halálos áldozatok - agyonvert nők - száma a legóvatosabb kimutatások szerint is legalább hetente egy, a családon belüli erőszak következményeibe - betegségek, öngyilkosság, később jelentkező belső vérzés stb. - belehalt nők száma ennek valószínűleg többszöröse. A bántalmazás egyéb konkrét és következményeiben a veréssel felérő formáit (szóbeli, lelki, gazdasági, nemi erőszak) elszenvedő nők száma becslések szerint jóval meghaladja az egymilliót. A bántalmazó környezetében felnövő gyerekek számos fizikai és pszichés tünetet mutatnak, és saját felnőtt életükben hajlamosak maguk is megvalósítani a bántalmazás ciklusát. Nemzetközi adatok kimutatják, hogy az otthonról "elcsavargó" gyerekek túlnyomó többsége bántalmazás elől menekül. A családon belüli erőszak elnézése, az áldozatok magára hagyása társadalmi következményeit tekintve a demokráciának, az alapvető emberi jogok érvényesülésének megtagadása.

Miért társadalmi és állami felelősség?

A legtöbb európai országban külön törvénycsomagban szabályozzák a családon belüli erőszak kezelését. A NANE Egyesület plakátja az Európai Parlament 1997-es családon belüli erőszak ellenes határozata nyomán végrehajtott 2000. évi EU kampány egyik plakátjának magyar változata. Ennek a kampánynak több plakátját azért nem tudták átvenni, mert azok arra épülnek, hogy a családon belüli erőszak bűncselekmény. Ez Magyarországra sajnos nem áll. Hiányzik az egységes szabályozás, a hatóságok pedig a meglévő jogszabályokat sem alkalmazzák. Magyarországra kötelező nemzetközi egyezmények, európai uniós határozatok és ajánlások kimondják, hogy a családon belüli erőszak, mint a nők elleni erőszak egyik formája, emberi jogi jogsértés: sérti a nők emberi jogait és alapvető szabadságát. Ennek megfelelően előírják a jelenség törvényi szabályozását, és a hatékony hatósági és társadalmi intézmények létrehozását, valamint mindezek együttműködését. Ezek közül hazánkban egyik előírás sem valósul meg.

Miért van szükség együttes cselekvésre, és hogyan lehet ezt megvalósítani?

A családon belüli erőszak nem szüntethető meg pusztán a jogszabályok jobb alkalmazásával vagy akár újabb, jobb törvények létrehozásával, bár ezek alapfeltételek. Mindenki tehet a családon belüli erőszak ellen, hiszen szinte mindenki találkozik vele. Ha az áldozatok és az elkövetők szűkebb és tágabb környezete nem hunyja be a szemét, hanem az áldozatoknak támogatást és segítséget nyújt, az erőszakot pedig nyíltan elítéli, ha a törvényalkotókra és a törvények alkalmazóira nagyobb nyomást gyakorol a hatékonyabb fellépés érdekében, akkor a családon belüli erőszak megszüntethető és megelőzhető.

A NANE egyesületről és a magyarországi helyzetről

Ha kérdése van, vagy segítségre van szüksége, hívja a NANE egyesület ingyenes zöldszámát este 6 és 10 között: 06-80-505-101.
Az egyesület munkatársai elérhetők még a 267-4900-as telefonszámon vagy e-mailben

A NANE Egyesület megalakulása óta segélyvonalat tart fenn bántalmazott nők és gyerekek részére, melynek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a családon belüli erőszak esetében az áldozatok - 95%-ban nők és gyerekek - ma Magyarországon sem kellő jogvédelemben, sem társadalmi támogatásban nem részesülnek. A rendőrök az esetek többségében törvényes kötelezettségeiket megszegve nem mennek ki, ha családon belüli erőszakról kapnak bejelentést, ha mégis kiszállnak a helyszínre, a jogszabályokat félreértelmezve járnak el, gyakran lebeszélik az áldozatokat a feljelentés megtételéről. A rendőrök, bírák, ügyvédek, pszichológusok, orvosok, gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számtalan esetben megkérdőjelezik a családon belüli erőszak megtörténtét, maguk is megalázva ezzel az áldozatokat és megerősítve az elkövetőket. A társadalmi szemléletmód és joggyakorlat - ellentétben számos emberi jogi dokumentumban megfogalmazottakkal - nem tekinti a családon belüli erőszak során történő bántalmazást kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, emberi jogi jogsértésnek; kötelező jogvédelmet az elkövető kap, az áldozat nem. A nők elleni diszkrimináció a családon belüli erőszak kezelésében általánosan elterjedt.


A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nemzetközi megítéléséről

A Nők Elleni Hátrányos Megkülönböztetés Minden Formájának Eltörléséről szóló Egyezmény (CEDAW), melyet az ENSZ 1979-ben fogadott el, Magyarország pedig 1982-ben ratifikált, "abban a meggyőződésben született, hogy egy ország teljes és maradéktalan fejlődése, a világ jóléte és a béke ügye megköveteli a nőknek minden területen való teljes közreműködését, a férfiakéval egyenlő feltételek mellett".

1993-ban az ENSZ a nők elleni erőszakot emberi jogi jogsértésként ismerte el, és egyúttal minden kormány felelősségének nyilvánította a nők elleni erőszak megelőzését és kezelését.

Az Európai Unió számos ajánlásában megfogalmazta, hogy a nők elleni erőszak, és azon belül is különösen a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés az államok alapvető kötelezettsége. Az Európai Parlament 1997-ben határozatot fogadott el az Unió tagországaiban lefolytatandó kampányról, melynek egyértelmű célja a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni állami és társadalmi szintű "zéró tolerancia".

Az 1999/2000.évi nők elleni erőszak elleni EU-kampányt arra az alapelvre helyezi, hogy a nők jogainak védelme az emberi jogok védelmének szerves része, a nők elleni erőszak, azon belül is a családon belüli erőszak minden formájának eltörlése elsődleges fontosságú, az erőszakot pedig "zéró toleranciával" kell kezelni. A kampány hangsúlyozza, hogy a nők elleni erőszak társadalmi kérdés. A jelenség nem csupán az áldozatokat és az elkövetőket érinti, ezért a megoldás sem csak bennük rejlik, hanem mindenkiben, aki a bántalmazásnak bármely formában tanúja, vagy arról tud: beleértve a rendőrséget, a jogalkotókat, jogalkalmazókat, tanárokat, szociális munkásokat, egészségügyi dolgozókat, azaz mindenkit, aki valamilyen formában az erőszak következményeivel találkozik.

Az EU számos fórumán megfogalmazódott, hogy a nők elleni erőszak hatékony kezelését elvárják a csatlakozni kívánó országoktól.
Október a világ számos országában a családon belüli erőszak elleni kampány hónapja. Az ENSZ minden év novemberében rendezi meg a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen nevű kampányát.


Ajánlat

A nők elleni erőszak a világban
A UNIFEM - United Nations Development Fund for Women - oldalán

Women Against Violence Europe

HÍR-NŐK

Nők Világfóruma az Erőszak Ellen
Valencia, 2000