A béleletlen zakók szülőatyja

Armani unokahúga, Roberta társaságában érkezik meg Giuseppe Verdi Otelló című operájának előadására

Giorgio Armani 1934. július 11-én született az észak-olaszországi Piacenzában. A három Armani testvérnek a lehető legnyugodtabb gyerekkora volt a múlt századi hangulatot árasztó kisvárosban. "A tizenkilencedik század emlékei éltek még a városunkban. Ezek az emlékek meghatározták gyermekkorom hangulatát" - emlékezett vissza Armani. A fiatal Giorgiót azonban vonzotta a nagyváros kihívása, és Milánóba indult, hogy orvossá váljon. Két évig járt a Bolognai Egyetemre, majd amikor belátta, hogy a vér látványát sem bírja, otthagyta az orvosi egyetemet, és a fotózással kezdett foglalkozni. Rövid katonai szolgálat után Milánó legnagyobb üzletházában, a La Rinescentében kezdett dolgozni kirakatrendezőként, innen pedig nagyon hamar a divattervezés világában találta magát: a Nino Cerruti divatház divattervező asszisztensként alkalmazta. Hat évig dolgozott náluk, miközben kitanulta a szakma minden fortélyát.

Miután szabadúszó divattervezőként tapasztalatot szerzett az Ungaro és Zegna cégeknél is, 1974-ben megalapította saját kis divattervező cégét, mert friss ötletei nem hagyták nyugodni. Létrehozta saját férfi kollekcióját, majd egy évvel később a női kollekció is megszületett. "Amikor tervezni kezdtem, a férfiak mind egyformán öltöztek, ezt neveztem én Mao-szindrómának. A tradicionális öltözködés depresszíven hatott rám. Személyesebbé akartam tenni a zakókat, hogy szorosabban összenőhessenek viselőikkel. Hogyan? Hogy eltávolítom az alapstruktúráját"- mesélte Armani. Így született meg a béleletlen zakó, Armani egyik talán leghíresebb újítása. A zakók szabását könnyedebbé, kevésbé szigorúvá tette. A nyolcvanas években találta ki, hogy ruháit beviszi a filmek világába. Ötlete olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy azóta szinte nincs is szüksége reklámokra: miután ő öltöztette Richard Gere-t az 1980-as Amerikai dzsigolóban, Hollywood megőrült a ruháiért, amik ott vannak Oscar-átadásokon, filmekben, fogadásokon sztárok és hírességek viseleteként.

Ruhák Armani 2002-03 őszi-téli divatkollekciójából

Az Amerikai dzsigoló sikere után hozta létre fiatalok részére kreált ruhakollekcióját, az Emporio Armanit, ami viszonylag olcsóbb, hordható ruhákból áll. Az Armani Jeans 1981-ben született meg, az Armani női parfümök 1982-ben, az Armani férfiparfümök 1984-ben, majd 1987-ben szemüvegkereteket és cipőket is kezdett tervezni az akkor már divatbirodalomként működő tervezőház. Designfilozófiája három aranyszabály mentén működik: nélkülözni a nélkülözhetőt a ruhákról, hangsúlyt fektetni a kényelemre, és fontossá tenni az egyszerűségből fakadó eleganciát. Nevéhez két dolog kapcsolódik feltétlenül: az egyszerű, de megjelenésében átütő erejű öltönyök és az abszolút jó minőségű alapanyagok. Divatbemutatóin hordható ruhákban és gyönyörű szabásmintákban gyönyörködhet a közönség.

Szakemberként csodálatra méltó Armani, magánemberként azonban nem annyira. Ha valakit a hűvös, átható tekintete még nem riaszt el, akkor az arrogáns, durva és lekezelő modora minden bizonnyal el fogja. Nemrég azt nyilatkozta, hogy már mindenki tudja, hogy biszexuális. "Voltak az életemben nők, és néha voltak férfiak is. Az én szakmámhoz szükség van a nyitott, szabad gondolkodásra" - nyilatkozta egy Vanity Fair-interjúban. Saját bevallása szerint jobban szereti a férfiakat a nőknél. Villalakásai vannak Broniban, Forte dei Marmiban, Pantelleriában és St. Tropezben, azonban szinte soha nincs otthon (egyikben sem). Bevallottan "munkalkoholista", néha még éjszakáit is cége székhelyén, a milánói Via Borgonuovo 21. szám alatt tölti.