Külföldivel sok gond az esküvő

Ha életünk párja nem magyar állampolgár, ráadásul az ő hazájában szeretnénk kimondani az igent, egy sor jogi macerával nézhetünk szembe. Jogászaink összeszedték, hogy milyen engedélyekre és okiratokra van ilyenkor szükséged.

Mindent elsöprő a szerelem a brazil (tetszés szerint: spanyol, francia, olasz, skót stb.) pasival, és végre meg is kéri a kezünket. Nosza, ez egy nagy lehetőség egy "bazi nagy brazil (spanyol, francia, olasz,skót stb.) lagzira" (vagy a másik esetben egy jó kis magyarra, ahol a külföldi pasival fesztíhetünk a rokonság előtt).

A nagy találkozás és az életre szóló döntés rózsaszín fellegéből csak akkor szállunk le a földre, amikor kiderül, hogy mennyi adminisztráció, iratbegyűjtés, hivatalba járás tartozik csak annak a megszervezéséhez, hogy az anyakönyvvezető elé járulhassunk, és az állam is elismerje, hogy egy pár vagyunk.

A magyar családjogi törvény - néhány külföldi állam gyakorlatától eltérően -, kizárólag a különböző neműek, azaz a férfi és a nő közötti házasságot ismeri el. Nem tulajdonít jelentőséget azonban a házasulandók állampolgárságának. Magyarországon nem csak a magyar állampolgárok köthetnek egymással házasságot, hanem magyar állampolgár külföldi állampolgárral és két külföldi állampolgár egymással is.

Amennyiben két külföldi állampolgár akar Magyarországon összeházasodni, akkor járnak legjobban, ha ezt az állampolgárságuk szerinti külképviseleten teszik, ekkor ugyanis a magyar hatóságokkal semmi dolguk, a magyar anyakönyvvezető előtt meg sem kell jelenniük. Amennyiben azonban magyar anyakönyvvezető előtt szeretnének házasságot kötni, akkor mindkettőjüknek alá kell vetniük magukat a magyar szabályoknak.

A magyar jogszabályok szerint amennyiben a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. A házasságkötés érvényességének feltételeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó, tehát a mi esetünkben a magyar jog.

Előzetes bejelentés, nyilatkozatok

A házasulók a házasságkötés tervezett időpontja előtt, legalább 30 nappal kötelesek szándékukat az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. A bejelentést bárhol meg lehet tenni, nem kötődik lakóhelyhez. A bejelentés főszabályként személyesen és szóban terjeszthető elő. Célszerű a házasulandóknak együtt megjelenni, mert a mindkettőjüknek nyilatkozniuk kell a házassági akadályok hiányáról, a névviselésről és egyéb kérdésekről, továbbá igazolni kell a törvényben előírt feltételek fennállását is.

A külföldi állampolgár azonban írásban is bejelentkezhet. A nyilatkozatot ilyenkor külföldi anyakönyvvezető vagy közjegyző előtt kell megtenni, és annak hiteles magyar nyelvű fordításával együtt a magyar anyakönyvvezetőnek megküldeni.

A házasságkötés törvényes akadályai:

• a fennálló házasság;
• a közeli rokonság (emiatt érvénytelen az egyenes ági rokonok és testvérek házassága, a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, illetve az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. A testvér vér szerinti leszármazójával - például a nagybácsinak az unokahúgával - való házasságkötését azonban a jegyző engedélyezheti);
• az egyenes ági sógorság (ezen az alapon nem köthető házasság például a volt apóssal, anyóssal, a mostohagyermekkel - a tilalom alól a jegyző adhat felmentést);
• a cselekvőképességet kizáró gondnokság;
• gondnokság alá helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelen állapot;
• a házasságkötési korhatár el nem érése (főszabályként a 18. életév betöltése, a gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben engedélyt adhat, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte).

Az anyakönyvvezető ismerteti a házasság törvényes akadályait, a házasságkötés előfeltételeit és felhívja a házasulandók figyelmét arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harminc nap elteltével tűzheti ki. (A 30 napos várakozási idő alól, indokolt esetben a jegyző felmentést adhat.)

Ezt követően a házasulandó feleknek ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya (ezzel egyidejűleg okiratokkal igazolni kell a házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását). A menyasszonynak közölnie kell, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. Ha a menyasszony a házasságkötés után kizárólag a leánykori nevét használja, a születendő gyermekek családi nevéről a házasságkötést megelőzően is megállapodást lehet kötni. (Ilyenkor a gyermekek az anya családi nevét is viselhetik, de valamennyi gyermek csak azonos családi névre anyakönyvezhető.) Ha a felek a névviselés kérdésében a házasságkötést megelőzően megállapodnak, a választott családi nevet a házassági anyakönyv is tartalmazza.