Küzdj - de türelemmel!

Ha a közös otthon megteremtésének fáradalmai közepette a közös ügyek: a család, a szerelem háttérbe szorulnak, azt házasságot, kapcsolatot igen nehéz megmenteni. Itt egyetlen dolog segíthet: ha kitartóan, de nem erőszakosan igyekszünk újra meghódítani a másikat. A Facér Csajszi válaszol.

Szia!

A feleségemmel 7 éve vagyunk együtt, három éve vagyunk házasok és van egy gyönyörű 3 éves kisfiunk is.
Nagyon szeretem őket, bármit megtennék értük, és úgy érzem, eddig meg is tettem. Nagyon sok problémát leküzdöttünk együtt.

A kapcsolatunk viharos nagy szerelemmel indult. Elfogadtam őt, és is őt ő is engem. Azt hittem, egy boldog családot sikerült összehoznunk, és titkon reménykedtem abban, majd mi megmutatjuk, hogy így is lehet.

A gond az, hogy a szülés után nekiáltunk építkezni és nekem nagyon sokat kellett dolgoznom a közös otthonunkért és sajnos keveset tudtam a családommal lenni, de élt bennem a remény, hogy a költözés után békében és szeretetben élhetünk!

Fél éve beköltöztünk, és a feleségem újra munkába állt. Nmrég bejelentette hogy amíg építkeztünk, az érzelmei elmúltak, és persze a munkahelyén egy férfi is a bizalmába férkőzött. A feleségem válni akar és össze akar költözni az új kapcsolatával! Azt mondta, ne haragudjak, mert nem ezt érdemeltem tőle,, én mindig jó voltam hozzá, és feltétel nélkül szerettem. Próbáltam higgadtan fogadni a dolgot, amiért újból hálás volt a feleségem, mert - mint mondta - általában nem ilyen intelligensen fogadják a pasik.

Eddig minden nagyobb problémát meg tudtunk oldani úgy, hogy megbeszéltük, gondoltam most is ezt kellene tennünk. A kezdeti sokk után kezdeményeztem de minden közeledésemet elutasította. El akar menni. Én probálok családi programokat szervezni, mondtam, hogy a jövőben nagyon sok időt tudunk majd együtt - ő azonban azt hiszi, hogy csak átmenetileg változtam meg. Én viszont tudom, hogy végleges, mert szeretem a feleségem és a családom és értük bármire képes vagyok!

Tudom nagyon jól, hogy az elején velem is ugyanígy volt: azt mondta, hogy én vagyok az, akiről mindig álmodott. Aztán jött a megszokás, meg a gyerek... Nem hibáztatom, hogy újra ilyen érzésre vágyik, de én ezt képes lennék megadni neki! De kijelentette, hogy neki már csak egy barát vagyok: nagyon tisztel, szeret és hálás nekem mindenért, de mint férfi, nem kellek neki.

Nem tudom, mit tegyek. Ha nem érzi jól magát velem, nem kényszeríthetem, hogy maradjon: el kell engednem. Vagy inkább küzdjek érte?

Ha tényleg ilyen rossz velem, akkor hagyott volna el előbb, akkor csak ketten szenvedünk egy kicsit aztán jön egy új és felejtünk. De a gyerekkel ezt nem tehetjük meg. Legalábbis én nem tudom megtenni.

Én küzdeni akarok érte!
Előre is köszönöm válaszod!

Kedves Levente!

Sajnos nem ez az első ilyen szituáció, amivel találkozom az olvasói levelekben.

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy most egy gyermek is ott van, akiért továbbra is felelősek lesztek mindketten, akár együtt éltek, akár nem. Amikor a házasság és a gyermekvállalás mellett döntöttetek, felelősséget vállaltatok egymásért és gyermekeitekért. Nem csupán a jóban, vidámságban, hiszen azt bárki bevállalhatja. Ez már nem csak a kettőtök problémája, feleséged nem nézheti ezt csupán a saját szemszögéből, hanem igenis figyelembe kell vennie gyermeketek érdekeit is.

Erre sajnos neki kell rádöbbennie vagy rá kell ébreszteni. Ki teheti ezt meg? Nagyon kényes kérdés és nagyon nehéz ezt igazán bölcsen megtenni. Igazából te vagy az, akivel erről beszélnie kellene és akinek emiatt elszámolnivalója van. Azonban épp te vagy most az a személy, akit a legkevésbé enged magához és akinek most elszámolni szándékozik. Mégis az a véleményem, hogy ez megérdemel legalább egy beszélgetést, kifejezetten a gyermek érdekeit előtérbe helyezve.

A magad módján már elkezdtél harcolni: családi programokat szervezel és ezt jól teszed. De ennél sose küzdj erőszakosabban: ne légy szemrehányó, követelődző.

Csak egy módja van annak, hogy megmutasd, tényleg megváltoztál és tartós lesz a változás: ha következetesen, újra és újra kedves vagy, továbbra is szervezed a családi programokat, és a szabadidődet rájuk szánod. Ez idő és kitartás kérdése.

Készülj fel arra, hogy lehet, hogy valóban nem tudod megmenteni a házasságodat. Egy kapcsolathoz két ember kell, ha csak az egyik fél akarja, az nem elegendő.

Fogadd el a döntését, ha véglegesnek mondja és tényleg ezt kéri tőled.

Csókol,

a Facér Csajszi