Hófehérkétől Harry Potterig - mesekönyvek sikerének nyomában

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Első kérdésként a Harry Potter sikerét járjuk körül, arra keressük a választ, hogy miért szeretik rajongásig ezt a könyvet a gyerekek. A Harry Potter-jelenség kettéválasztandó; egyrészt kérdés, hogy milyen ez a könyv, mit kínál, miben minőségi irodalom és miben nem, másfelől mi okozza a sikerét.

Sikerének legnagyobb titka a beléfektetett pénzben és a szívós píárban keresendő. Persze ehhez szükség van egy olyan jó könyvre, mint ez, mert ez egy nagyon jó könyv. Egy olyan korosztály számára készült, amelynek alig van jó könyve, nem kisgyerekeknek íródott, hanem a kora kamasz korosztálynak. Azoknak a kamaszoknak, akik nagyon jó vevők az angolszász kultúrában ismerős elemek halmazából összerakott műre, mely egyértelműen az Arthur királyra és a Merlin mondakörre alapul. Ezt nálunk is egyre inkább ismerik, értékei miatt is és azért is, mert nagyon sok népszerű film épül erre a mondakörre. A történet alapja egy tőlünk bizonyos értelemben távol eső, de ugyanakkor lassanként ismerőssé váló kúltúrkör. Ezen kívül az angol és ír tündérmesék világa, a kelta mondakör elemei és a görög mitológia elemei is feldezhetők a könyvben. Ez a könyv ebből a szempontból sokszor "rajtafogható", azaz könnyen rájön az olvasó, hogy honnan érkezett a motívum a történetbe. Például a regényben szereplő Baziliszkusz nevű kígyó, amely ha ránéz valakire, az kővé válik, de ha tükörből nézik, akkor nem válik kővé, egyértelműen rárímel a gorgófő történetére, amikor is Perseus pajzsának tükrébe tekintve lehet legyőzni a gorgót.

A könyv remek kitaláció, nincsen benne semmi új, viszont az elemek úgy vannak összerakva, hogy az telitalálat legyen. Sikerre viszi, hogy már azt az agyat veszi célba, amely a filmeken edződött. Olyan, mintha egy akciófilmet látnánk; minden bekezdésben van egy új történet, új esemény. Minden oldalon rengeteg új dolog történik, ugyanezzel a hévvel közelítik meg a világ dolgait azok a gyerekek, akik a filmeken edződtek, így szinte mindegyiket meg tudja fogni. Sajnos, mert így a gyerekek nem képesek elolvasni Fekete Istvánt, amikor leír egy tájat, mert unatkoznak. A könyv írója pontosan tisztában van vele, hogy a mai gyerekek ahhoz szoktak hozzá, hogy egy filmben húsz másodperc alatt nyolc snitt van, és nem lehet leírásokkal untatni őket. A siker jelentős része pedig a jól megtervezett píár. Ennek része, hogy amikor a siker már megjelent a láthatáron, a szerző bejelenti, hogy a sorozat hét könyvből fog állni, és ekkor és ekkor fog megjelenni, vagy más megjelenéssel kapcsolatos trükkök is. Látható, hogy tudatos, jól felépített kampányról van szó.

Kissé árnyalja ezt a képet az a személyes történet, melyben Békés Pál elmesélte, hogy egy közeli barátjától, aki Angliában él, kisfia azt kérte, hogy szerezzen neki egy dedikációt az írónőtől. Az apa természetesen elindult a könyvvel, hogy megszerezze az áhított aláírást, és valamelyik londoni könyváruházban hosszasan sorba is állt ezért. Amikor odaért, akkor derült ki, hogy egy aláírás öt font.

Tovább nézegetve a könyváruházi listát, Békés Pál rámutat, hogy a listában szereplő könyvek jelentős részét - így a Vukot, a Vakondot, a Mazsolát, a Teletubbiest - a rajzfilmfeldolgozás vagy kiemelt reklámozás juttatja az ismertség és a siker közelébe. Michael Ende MOMO-ja üdítő kivétel, azért szerepel a listán, mert egy nagyon jó könyv.
Ami nem jelenti azt, hogy a többi nem jó könyv, de a népszerűségét leginkább a filmváltozatnak köszönheti.

Találkozónknak az az apropója, hogy április másodikán ünnepeljük a nemzetközi gyermekkönynapot, melyet hagyományosan Andersen születésnapján rendez meg a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa. Andersen meséit mindannyian gyerekkorunk kedvenc meséi közé soroljuk, így Andersen a meseírók örök sikerlistáján előkelő helyet foglal el.

Hans Christian Andersen

Az európai mesekultúrát alapjában meghatározó másik szerző(páros) a Grimm testvérek. A Grimm-mesék szintén mindannyiunk emlékezetében, meseélményeiben első helyen szerepelnek.

Békés Pál író, drámaíró, műfordító.
1956-ban született.
Regényeket, novellákat, hangjátékokat, film- és tévéjáték-forgatókönyveket, meseregényeket ír. Angolból fordította Vladimir Nabokov, Anthony Burgess, Woody Allen műveit.
Az International Board on Books for the Young (IBBY), azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyarországi tagozatának elnöke.
Főbb meseregényei, illetve gyerekekhez, gyerekekről szóló könyvei:
A kétbalkezes varázsló
Doktor Minorka Vidor nagy napja
Borz a sámlin
A Félőlény
Báldor

Kedvenc mesekönyvei, gyermekkori meseélményei: Török Sándor: Csilicsala csodái, Kököjszi és Bobojsza, és Janikovszky Éva történetei, Milne: Micimackó, Andersen- és Grimm-mesék, és a Népek meséi sorozat



A huszadik század nagy találmánya lett nálunk azután - a tömeges népoktatással párhuzamosan -, hogy a mesén keresztül lehet a legjobban tanítani, így került előtérbe a tanmese. Így az eredetileg kemény, vad meséket édeskéssé, didaktikussá szelídítették. Ebből fakad az a téves elképzelés a fejünkben, hogy a kisgyereknek édes-pici történetek kellenek, gügyögni kell nekik. Ugyanez a leegyszerűsítés érvényesül az illusztrációkban is. Olcsó és ócska könyvek kerülnek nagyon sok gyerek kezébe, és ez hat alakuló ízlésvilágukra.


Hargitai Anett