Fogódzók iskolaválasztáshoz

A pedagógiai módszerek

Az iskolák egy részében a megszokottól eltérő pedagógiai módszer szerint folyik az oktatás. Ez vonatkozhat csak a kicsik olvasástanulására ( Tolnai-, Meixner-, Lovászné-féle módszer), vagy az egész oktatási rendszerre ( Zsolnai, Waldorf, humanisztikus, Montessori stb). Az olvasás-írás tanításának irányelveit minden pedagógiai rendszer meghatározza. Jó, ha erről tájékozódunk a beíratás előtt, mert meghatározó lehet a gyermek további pályafutásában.

Bár túl bátornak tűnhet ez a kijelentés, én megkockáztatnám, hogy a legtöbb gyermek akár "magától" is ( a felnőtteket kérdezgetve vagy az idősebb testvért figyelve) megtanulna olvasni, hiszen rettenetesen izgatja őt a betűk világa. Sok szülő meglepődve veszi tudomásul, hogy nagycsoportos csemetéje szorgalmasan silabizálja az utcán a reklámfeliratokat (amelyek nagy része csalódást okoz szegénynek, hiszen semmi értelme). Ezek a gyerekek egy-egy betűt sokáig kóstolgatnak, nagy mozdulatokkal a levegőbe vagy faággal a porba írják, megszemélyesítik, eljátsszák őket. Hasonló folyamat ment végbe nagyanyáink korában, amikor verssel, palatáblával, hangoztatással, játékos mozgással tanultak a gyerekek írni, olvasni. Ma a legtöbb intézményben úgy gondolják, hogy erre nincs idő. Az "erős" iskola kisdiákjai november végére olvasnak, írnak. De hogyan? Egyes szerzők szerint ezekben az osztályokban úgyszólván tenyésztik az ál-diszleksziát, diszgráfiát, csúnya a gyerekek írásképe, és valójában nincs örömük az olvasásban. A szinte leggyorsabb "eredményt" elérő szóképes olvasás például már az első napokban elhiteti a gyermekkel, hogy egyes szavakat el tud olvasni. (A nem szakember szülő is megütközik azon, amikor a gyermek könyvének első oldalain látja a jelzőlámpa szóképet.) Később ebből sok kalamajka származhat, mert a hasonló képű vagy azonos, de más végződésű szavakat könnyen összekeveri a kisgyerek, a teljesen új vagy idegen szó olvasása is komoly feladat elé állíthatja, mert a hangok összeolvasása sem megy neki. Mivel nem szótagolnak, nehezen tanul meg elválasztani, a szótövet és a toldalékot elkülöníteni, így összeütközésbe kerülhet a magyar helyesírás szabályaival.

Még egy hétig, azaz április 30-áig írathatják be a szülők általános iskolába lépő gyermekeiket.
Az oktatási tárca adatai szerint a szeptemberi tanévkezdéskor várhatóan 112 ezer diák veszi kezébe első ízben az iskolatáskát az ország 3400 alapfokú oktatási intézményének 6250 osztályában. Hely jutna több gyermeknek is, az első évfolyamokon 132 000 kisdiák ülhetne be a padokba.
Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermek attól az évtől válik tankötelessé, amelyben május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülők kérésére azonban a közoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek hatéves koruk után még két évig az óvodában maradjanak. Erre, azaz a hetedik évébe lépő kisgyermek óvodában maradására, a tankötelezettség elhalasztására 1999 óta van mód.
Az 1999-2000-es tanévben az érintett gyermekek 1,3 százaléka maradt óvodás, ez az arány a rákövetkező tanévben 4,3 százalék, tavaly 5,5 százalék volt.
Az általános iskolák a közoktatási törvény értelmében nem szervezhetnek felvételi vizsgát. A jogszabály azonban nem tiltja, hogy az intézmény a gyermekek képességeire, érdeklődési körére irányuló tájékozódást szervezzen. Ez szóbeli meghallgatás, elbeszélgetés, célzott szerepjáték, rajzkészítés lehet, ha ezt túljelentkezés vagy az iskola sajátos pedagógiai programja indokolja.

Az írás elsajátítása is jelenthet problémát. A hat-hét éves gyerek (főleg a fiúk) keze még anatómiailag éretlen arra, hogy az elsős négyvonalas füzetbe tűhegyes ceruzájával milliméter pontosságú vonalakat kanyarítson. Jó, ha a betűelemeket kezdetben nagy méretben vázolhatja a bumfordi postairónnal, és csak fokozatosan kell a sűrű vonalak közé szorítania barátait: a betűket. Néhány tankönyvcsomagban találhatunk vázolólapokat, amelyekben tenyérnyi méretben rajzolják elő a betűelemeket, betűket. Ezek használatakor nagyon kevés gyerek vall kudarcot.
A türelmesen kialakított stabil olvasás, írás a többi tárgy tanulásakor is meghozza gyümölcsét. A számtanban máris itt vannak a szöveges feladatok, és azokat nem lehet csak úgy nagyjából elolvasni. Hamarosan egy-két verset is be kell biflázni, ez sem megy pontos olvasás nélkül. Később azután belép az első idegen nyelv. Mire ide érünk, a helyes olvasásnak automatizálódnia kell, és ez csak biztos alapokon jöhet létre.

Ha a nebuló úgy megy iskolába, hogy már magától megtanult olvasni, talán nem kell olyan nagy figyelmet fordítanunk az olvasástanítási módszer kiválasztására. Attól viszont óva intek mindenkit, hogy az iskolába lépés előtti vakációban, a gondokat megelőzendő, olvasni tanítsa csemetéjét. Egyrészt: nem biztos, hogy jól csinálja, másrészt ne felejtsük el: a nyár még a gyereké.

Megéri az árát?

Ma már számtalan alapítványi iskola kínálja portékáját, vagyis a szorobános matematika tanítást, a kétnyelvű oktatást, a tehetséget maximálisan felszínre hozó vagy a humánus, a személyiséget maximálisan tiszteletben tartó módszereket. A portéka gyakran borsos áron kel el: alapítványi hozzájárulásnak álcázott több tízezres havi tandíj érte a fizetség. Ezek az iskolák szinte mindig jobb körülményeket, kisebb osztálylétszámot tudnak biztosítani a gyermek számára, de nem biztos, hogy épp a mi leszármazottunknak és a mi körülményeinkhez szabták. Beiratkozás előtt jól gondoljuk meg: bírja-e majd a család hosszú távon az anyagi megterhelést? Nem fogja-e túlságosan igénybe venni a gyermeket (és sofőrjét) a napi kétszeri hosszú utazás, ha az iskola messze van? És talán a legnehezebb kérdés: nem csak azért íratjuk-e be ilyen elit helyre, mert mi ezt nem kaphattuk meg az élettől?
Több nehézséget okozhat ugyanis, ha félévkor vagy év végén kiderül, hogy nem jól választottunk. Ezek az iskolák gyakran annyira speciális programmal dolgoznak, hogy nem jöhet létre átjárhatóság köztük és más intézmények között. Lehet, hogy a váltás miatt a gyermeknek évet kell ismételni, és ez lelkileg megviselheti. Az sem tesz jót a közösségbe éppen beilleszkedett kisdiáknak, hogy az új évet új osztályban, vagyis új szokásokhoz alkalmazkodva, új hierarchiában, új típusú követelményeknek megfelelve kell megkezdenie.

Ha megakadt a gyermeknevelésben, problémáira senki nem ad igazán használható választ, és valóban arról szeretne olvasni, ami igazán érdekel, írjon nekünk [email protected]!
A Mami-suli írásait az olvasók kérdései alapján igyekszünk összeállítani.

A gyerek gyerek. Meglepően sok mindent kibír, de a felnőttnek nem az a feladata, hogy kitapogassa e tűrőképesség határait. Próbáljuk megtalálni a számára optimális környezetet, azt a terhelést, ami nem agyonnyom, hanem inspirál. Azt a közösséget, ahol elfogadják és szeretik. Talán nem is kell túl messzire mennünk ezért. Lehet hogy itt van a sarkon a körzeti iskola 1/a osztályában.

Sződy Judit

Ajánlat
Szempontok az iskolaérettség megítéléséhez
Iskolák bemutatkozása a katalógusban
Sulinet szülőknek alrovata
Magyar Oktatási Tájékoztató honlap
Magániskolák almanachja
Magyar általános iskolák a hálózaton

Korábban
Válasszunk iskolát!
Az iskolaérett gyerek alig várja már, hogy olyan legyen, mint a nagyok, hogy feladatokat kapjon, önállóbb lehessen.
De nehéz az iskolatáska - Hogyan előzzük meg a mozgásszervi problémákat?
Egy kis önbizalmat is pakoljunk az iskolatáskába

Fórum
Mit kell tudni egy 8 éves gyereknek?