A sortávolság és soralak elemzése után a sorok még további "titkot" is tartogatnak nekünk: a sorok irányának szempontját.
Ennél a módszernél azt szeretnénk feltárni, hogy a sor első betűjéhez képest az utolsó betű feljebb vagy lejjebb íródott.
Az egyenesen kívül a sor iránya lehet: emelkedő (ekkor a segédvonal nem merőleges, az utolsó betű magasabban van, mint az első), vagy süllyedő (a segédvonal szintén nem merőleges, az utolsó betű lejjebb van az elsőnél).
A sorok iránya nagy segítséget nyújt az író személy vitalitásának és energiakészletének meghatározásában. Az írás fiziológiai törvényszerűségeit vizsgálva ugyanúgy igaz, mint környező világunkban, hogy a felfelé irányuló mozgásba (pl. ha felemelünk egy dolgot) több energiát kell fektetnünk, mint ha csak tartjuk ugyanazt a tárgyat. Ha pedig leeresztünk vagy leejtünk valamit, ahelyett hogy megtartanánk, az leginkább gyengeségünkről illetve fáradtságunkról tanúskodik.
Ugyanezen logika szerint soraink akkor futnak felfelé, ha a mozdulatba többletenergiát fektetünk, és akkor haladnak a lap alja felé, ha a betűk lendületüket vesztve, enerváltan íródnak. Mivel máshonnan nem vehetjük az erőt, mint saját magunkból, feltételezhetjük, hogy a sorok iránya lelki energiáinkról tájékoztat, beleértve azt a körülményt, hogy vannak-e a nehézségek idején mozgósítható tartalékaink.
A sorok irányának értelmezési lehetőségei tehát:
egyenes sorirány | reális célok (akadályok esetén is) |
emelkedő sorirány | lendület, energia, dinamizmus, lelkesedés, |
süllyedő sorirány | aktuálisan vagy általában jellemző energiahiány |
Hamperger Anita
Grafológiai Intézet