Jelöltek - orosz elnökválasztás

Bár akár mérget is lehetne venni arra, hogy a Vlagyimir Putyin által is támogatott Dmitrij Medvegyev lesz az új orosz elnök, a kampánynak rajta kívül is vannak résztvevői. Bemutatjuk a szereplőket, bónuszként a versenyből kizárt ellenzéki vezetőt is.

Dmitrij Medvegyev

Egy szempontból kivételes figura Dmitrij Medvegyev: azon kevesek közé tartozik a jelenlegi orosz vezetésben, akik nem dolgoztak sem a KGB-nek, sem utódszervezetének. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin elnök feltétlen híveként tartják számon, és a két politikus múltjában sok közös pont van. Együtt tanultak jogot a szentpétervári egyetemen, együtt dolgoztak a helyi polgármesteri irodában, majd Medvegyev követte Putyint Moszkvába is, és irányította elnökválasztási kampányát. A csupán 42 éves Medvegyev jelenleg a Gazprom állami energiavállalat elnöke és a miniszterelnök első helyettese. Ezt a posztot 2005 óta tölti be, előtte két évig a Kreml kabinetfőnöke volt.

Medvegyev tartaná az irányt

Putyinnál liberálisabbnak tartják, és nagyobb tapasztalata van gazdasági területen. Már jelezte is, hogy bizonyos szempontból szakítana a mostani politikával: csökkenteni akarja az állam szerepét a gazdaságban, és ígéretet tett arra, hogy keményen fellép a korrupció ellen. Nagy esélye van arra, hogy már a március 2-i első fordulóban megkapja az elnöki szék megszerzéséhez szükséges szavazatokat (több mint 50 százalék). Egyes felmérések szerint akár a voksok 82 százalékát is az övé lehet. Az igazán nagy kérdés azonban az, hogy mennyire lesz önálló vezető. Felmerült ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin lesz a miniszterelnök, és valójában ő gyakorolja majd a hatalmat.

Gennagyij Zjuganov

Visszavágyik a múltba

Az orosz kommunista párt vezetője régi motorosnak számít. Az 1996-os elnökválasztáson sikerült megizzasztania Borisz Jelcint, aki végül csak a második fordulóban tudta megverni. 2000-ben csúnyán kikapott Vlagyimir Putyintól, 2004-ben pedig meg sem próbálkozott a jelöltséggel. A kommunista párt jelenleg a legerősebb ellenzéki frakció a törvényhozás alsóházában, a dumában. Az erő azonban igencsak viszonylagos az ő esetükben, ugyanis mindössze 12 százalékot kaptak a december 2-i választáson, míg Putyin pártja besöpörte a voksok 62 százalékát. Zjuganovnak az elnökválasztáson sincs igazán komoly esélye, a felmérések szerint 6 és 15 százalék közötti szavazatarányra számíthat. Bár meglehetősen puha ellenzéke volt Putyin elnöknek, a december 2-i választást bírálta, mert szerinte nem volt szabályos.

Vlagyimir Zsirinovszkij

Nem tesz lakatot a szájára

Február 20-án egy tévévita felvételén ismét elszakadt a cérna Vlagyimir Zsirinovszkijnál, és ütlegelni kezdett egy képviselőt. Nem okozott ezzel túl nagy meglepetést, korábban már többször is verekedett. Zsirinovszkij a Liberális Demokrata Párt elnöke, de az elnevezés csalóka. A politikus valójában nacionalista nézeteket vall, és állandó botrányokat kavar zsidózó megjegyzéseivel és egyéb rasszista kirohanásaival. Nem fogja magát vissza akkor sem, ha a külföldről van szó. Az Egyesült Államokat megfenyegette azzal, hogy elszakítja tőlük Alaszkát, Japán ellen nukleáris csapást helyezett kilátásba, Németországot radiokatív hulladékkal árasztaná el, és elfoglalná a balti államokat. Mindezt persze csak akkor tehetné meg, ha hatalomra kerülne, márpedig erre most sincs sok esélye: a felmérések 11 százalékot jósolnak neki.

Andrej Bogdanov

A mindössze 38 éves politikus elsősorban külsejével keltett feltűnést: hosszú, göndör hajával szokatlanul fest a többi orosz politikus között. Nem rendelkezik komolyabb politikai múlttal (több nagy hírügynökség fotótárában sincs róla például kép), és ugyan liberális, Nyugat-barát nézeteket vall, gyakran érik olyan vádak, hogy valójában a Kreml embere, és csak azért jelöltette magát, hogy meglegyen a szabad és tisztességes választás látszata. Ígéretei között szerepel, hogy Oroszországot beviszi az Európai Unióba, erre azonban várhatóan nem kapja meg a lehetőséget, a felmérések szerint ugyanis legfeljebb a voksok 1 százalékára számíthat.

A kizárt versenyző - Mihail Kaszjanov

Nincs oka ünneplésre

A választási bizottság nem engedte, hogy Kaszjanov is szerepeljen a szavazólapokon, mert szerinte a jelöltséghez szükséges kétmillió aláírás közül a megengedettnél több volt szabálytalan. Az ellenzéki politikus ezt visszautasította, szerinte politikai döntés született kizárásáról. Az ötvenéves politikus néhány évvel ezelőtt még Putyin stábját erősítette, Pénzügyminiszter volt Jelcin idejében, majd Putyin 2000-es hatalomra kerülése után miniszterelnöknek nevezte ki. Kapcsolatuk megromlott, és Putyin 2004-ben lapátra tette Kaszjanovot, aki azóta az elnök egyik leghangosabb bírálója. 2006 áprilisában ő lett a Népi Demokratikus Unió nevű ellenzéki párt elnöke, és segítette megszervezni azokat a felvonulásokat, amelyeket aztán a rendőrség erőszakkal feloszlatott.